HEOL

A 2010 októberében útjára indított PIszkéstető Supernova and Trojan Asteroid (PISTA) Survey keretében fél év alatt három szupernóvát fedeztek fel távoli galaxisokban a Felső-Mátrában a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének piszkéstetői állomásán. Idén március 15-én pedig sikerült azonosítani a program negyedik szupernóváját, amely a későbbi vizsgálatok szerint egy 2 milliárd fényév távolságban található galaxisban villant fel.

– A távcső úgy működik, mint egy nagy digitális fényképezőgép – mesél a munkáról Sárneczky Krisztián csillagász.
– A 60 centiméteres Schmidt-teleszkóppal detektáljuk az égi jelenségeket, akkora területen, ahol ezer számra vannak galaxisok. Aznap este derült volt az ég, s a készült képen látható kifényesedés arra utalt, hogy egy szupernóva jelent meg. Hogy ezt bizonyíthassuk, megerősítő felvételt kellett készíteni. Ehhez egy héttel később már a Vinkó Józseffel, a Szegedi Tudományegyetem munkatársával az 1 méteres RCC-teleszkópot használtuk.

A két egymástól függetlenül, más távcsővel, más időpontban készült felvétel elég bizonyíték volt ahhoz, hogy távcsőidőt kapjunk a Texasi Egyetemen Craig Wheelertől, a világ egyik legnagyobb, 9,2 méteres teleszkópjára.
A szakember kérdésünkre elmondta ezzel a szerkezettel kisebb területen lehet pontos képet készíteni. Ahhoz azonban, hogy e távcsövet használhassák, biztosra kellett menni. Az Amerikai Egyesült Államokban készült felvételt számítógépes program elemezte, s a szoftver arra jutott: nincs értékelhető jel a képen.

– Az ilyen jelenségek felismerésében, a gyenge és zajos jelek kihámozásában és értelmezésében az emberi agy még mindig előrébb jár, mint a gép. A manuális tisztítások után egyértelmű volt: szupernóvára leltünk. E jelenség egyszerű meghatározása: egy élete végén járó csillag felrobbanása. Esetünkben pontosabban egy fehér törpével, egy már halott csillag egyfajta fúziós bombaként történő felrobbanásával volt dolgunk. A szupernóvák felfedezése ugyan nem tartozik a csillagászati top-témák közé, ám ez mégis kivételes: ez a szupernóva olyan halvány, mintha egy Párizsban meggyújtott gyertyát szeretnénk észrevenni Magyarországról – teszi hozzá.

A szupernóva felfedezését SN 2012bj jelölés alatt március 25-én jelentette be a Nemzetközi Csillagászati Unió. Három társfelfedezőt adtak meg: Sárneczky Krisztián a Konkoly Obszervatóriumból, Vinkó József a Szegedi Tudományegyetemről és Craig Wheeler a Texasi Egyetemről, hiszen a robbanás azonosítása és tulajdonságainak feltárása széleskörű együttműködés eredménye volt. A színképből meghatározott távolsága 2 milliárd fényév, így a hazánkból felfedezett 52 szupernóva közül az SN 2012bj a legtávolabbi.