HEOL

Az átlagos hétköznap délelőtt az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium aulája zsúfolásig megtelik diákokkal, tanárokkal. A karzatról fürtökben lógnak a fiatalok, a földszinten is hatalmas a nyüzsgés.

– Talán diáknap van, hogy ekkora a tömeg? Mi csupán egy könyvbemutatóra kaptunk meghívót. Jó helyen járunk? – kérdem tanácstalanul az egyik tanárnőt, aki mosolyogva megnyugtat: mindannyian erre a bemutatóra várnak. Az egyik végzős diákjuk első kötetét szeretnék megismerni.

Néhány perc múlva Gál Idikó magyartanárnő arról beszél: az egész iskola büszke arra, hogy a gimnázum egyik tanulója, a 18 éves Hegymegi Flóra megírta a Diadém című első regényét, ami a költészet napjára jelent meg. Szólítja a szerzőt is, mondjon néhány mondatot a könyvről. Flóra, a valószínűtlenül karcsú, magas lány zavartan mosolyogva lépked a színpadra. Diáktársai, tanárai vastapssal biztatják. Rövid interjú következik a regény keletkezésének körülményeiről, a témaválasztásról, a háttérben a kivetítőn pármondatos regényrészletek tűnnek fel, a szerző saját illusztrációival. Csupán néhány percig tart a bemutató, a lány megilletődve köszöni a segítséget mindenkinek, aki biztatta, segítette a munkában.

  Hegymegi Flóra arról ír, hogy minden fiatal keresi az útját. FOTÓ: LÉNÁRT MÁRTON

Nem sokkal később mi is vallatóra fogjuk a fiatal alkotót. Főként az érdekel bennünket, mi késztet manapság egy gimnazistát arra, hogy könyvet írjon.

Flóra arról mesél, hogy az elmúlt években sok, a kortársaihoz, a kortársairól szóló regényt elolvasott, azonban mindig maradt benne valami hiányérzet, amikor a történetek végéhez ért. Azt mondja, a mai tizenéveseket rengeteg benyomás éri, ennek ellenére, vagy talán épp ezért nagyon nehéz eligazodniuk a világban. Miközben a legtöbb diáktársa – hozzá hasonlóan – keresi a saját útját, az önkifejezés lehetőségeit, számos nyomasztó élménnyel kell megküzdeniük. Nagyon érdekes az a lelki folyamat, amikor a kavargó, homályos érzések kezdenek letisztulni a tinédzserekben és amikor hosszú töprengés, belső vívódás után előlépnek a „ködből”. A regény főszereplője, a középiskolás Júlia is ezt az utat járja.

A történet két helyszínen, egy átlagos magyar középiskolában és Londonban játszódik. Abban a világvárosban, ami kulturális sokszínűségével, nyitottságával szinte sokkszerűen hat a magyar diáklányra. A cselekményt átszövi egy bontakozó szerelem is, ami happy and-del zárul.

Többet nem árulunk el, azonban az még idekívánkozik, hogy Gál Ildikó tanárnő tíz érvet is felsorakoztatott a bemutatón arról, hogy miért érdemes a fiataloknak elolvasni Flóra könyvét. Véleménye szerint izgalmas, fordulatos, szellemes, humoros, gondolatgazdag és ízlésesen illusztrált kötetről van szó, ami őszinte hangja miatt minden középiskolást megérinthet.

Flóra azt is elárulja, hogy kisebb-nagyobb szünetekkel, egy év alatt készült el a regény első száz oldala. A befejezésre az inspirálta, hogy barátnői, s magyartanára is őszintén biztatták: vigye végig a történetet, mert érdekes. Az iskola vezetésének érdeme, hogy a kiadásban segítő kezet nyújtottak a lánynak, így – barátságos áron – 300 példányban megvásárolható a gimnáziumban. A kötetekből származó bevételt Flóra az iskola alapítványa javára ajánlotta fel.