HEOL

Valójában mennyi húst tartalmaz a virsli, mennyi benne a zsír? Az allergén anyagok jelenlétéről eligazít-e a konzerv felirata? Ezek a mindennapok kézenfekvő kérdései a bevásárlás során, gyakorta mégis megfelelő válaszok nélkül kénytelen dönteni a vevő.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Sokan bosszankodtak már a mérhetetlenül apró betűkkel írt, hiányos vagy ellentmondásos címkéken. Pedig a termékek csomagolása és felirata a legfontosabb útbaigazító tájékoztatás. Legalábbis annak kellene lennie. A fogyasztókat egyre inkább érdekli az általuk vásárolt élelmiszerek származása, minősége és tápértéke.

Jó hír a fogyasztóknak: az Európai Parlament elfogadta a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletet. A döntés három éve tartó törekvés eredménye, célkitűzése, hogy segítse a vásárlókat a kellően megalapozott döntések meghozatalában az élelmiszerek vásárlásakor.

A címkézést, az élelmiszerek jelölését eddig is vizsgálta a megyei fogyasztóvédelmi hatóság. Korábban is találkoztak olyan élelmiszer-készítményekkel, amelyeken az akkori előírások ellenére a címkén nem tüntették fel a forgalmazó adatait, hiányzott a magyar nyelvű felirat. Akadt példa a tejtermékeket helyettesítő élelmiszerek megtévesztő megnevezésére is.

– A 2008 óta hatályos törvény alapján igyekszünk kiszűrni a megtévesztő jelöléseket tartalmazó termékeket. Ilyen lehet az is, ha a felirat jelentős információt elhallgat vagy félreérthető módon tartalmaz. Különösen fontos, hogy megalapozatlan gyógyhatásra utaló címkékkel ne kerülhessenek portékák a fogyasztók elé – hangsúlyozza dr. Bernáth Luca. A Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezetője elmondja azt is: nem számít megtévesztő jelölésnek az a népszerű eljárás is, amikor a túltöltött élelmiszerek – plusz ingyen 10–20 százalékot hirdető – csomagolásai esetében kiderül, ezért az „ajándékért” is fizetnie kell valamennyit a vásárlónak, csak akkor, ha a termék árával vezetik félre a fogyasztót.

A mostani uniós döntés az olvashatóság megkönnyítése érdekében meghatározza a legkisebb betűméretet. Előírja a kötelezően feltüntetendő tápérték-információkat is. Meghatározza az előre csomagolt, a nem előre csomagolt, valamint az éttermekben kapható élelmiszereken az allergén anyagok kötelező közlését. A sertés-, birka-, kecske- és baromfihús esetében kötelezővé teszi a származási ország megjelölését. Az önkéntesen megadott származási jelölések keretbe foglalása hozzájárul a fogyasztók félrevezetésének megakadályozásához és egyenlő versenyfeltételeket garantál az élelmiszeripari vállalkozásoknak.