HEOL

A 2010–2011-es tanévben számos változás várható a közoktatásban. A napokban Egerben tanévnyitó szakmai tanácskozásra várta a város intézményvezetőit és a megyei jogú városok oktatásirányító szakembereit az egri önkormányzat. Ezzel egy időben a Heves Megyei Pedagógiai Intézet is megtartotta a szakmai napot. A rendezvényeken az oktatási rendszert érintő aktuális problémákról, a jogszabályi változásokról is szó esett.

A fórumokon elhangzott, hogy az új tanév szeptember 1-jétől 2011. június 15-éig tart majd. Eger közoktatási intézményeiben például idén közel 17 ezer 600 gyerek, illetve fiatal kezdi meg a nevelési, tanítási évet. Az általános és középiskolások száma csökkenő tendenciát mutat. Általánosba körülbelül 5 ezer 200 gyerek jár a megyeszékhelyen, közülük mintegy hatszázan kezdik most el az első osztályt.

A középiskolákban 10 ezer 500 fiatal tanul, közülük nagyjából 2 ezer 400 a 9. évfolyamosok száma. Vannak iskolák, különösen a megye kisebb településein, ahol gondot okoz egy-egy szaktanári állás betöltése. A frissen végzett fiatalok sem akarnak vidékre menni tanítani. Azt hihetnénk, hogy nyelvtanárból, különösen angol szakos pedagógusból túljelentkezés van, Tarnamérán például mégis szinte egész nyáron angoltanárt kerestek.

– Történelem-angol szakos kollégát szerettünk volna felvenni, de ez a párosítás nem túl gyakori – mondja Kassáné Dér Gizella iskolaigazgató. – Történelemből elég sok jelentkező akadt, de angolból nehéz volt megfelelő munkaerőt találni. Végül két, másik iskolából átjáró óraadó tanár segítségével oldottuk meg a problémánkat.

Az alábbiakban megpróbáljuk felvázolni a szeptembertől életbe lépő legfontosabb, oktatást érintő változásokat. Ebben Székely Józsefné, a Heves Megyei Pedagógiai Intézet vezetője segítségét kértük, aki elöljáróban leszögezte: összességében annyi állapítható meg, hogy az előző évekkel ellentétben a jövőben erősödik a központi irányítás. Tény, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közoktatásért Felelős Államtitkárságától kapott összegző anyag szerint néhány sajátos pedagógiai fogalmat újraértelmeztek az elmúlt hónapokban.

Így páldául az esélyegyenlőség a mindenki számára elérhető minimum szint helyett azt jelenti, hogy a jövőben ki-ki a tehetsége szerint érvényesülhet. Az integráció és szegregáció mostantól a pedagógiában nem erkölcsi, hanem szakmai fogalmak lesznek. Az integrációt nem eszközként, hanem célként kell értelmezni. Az oktatáspolitikai alapelvek közül nagyobb hangsúlyt kap az értékes hagyományok megőrzése, valamint az individualizmus helyett a közösségi érdekek és értékek tisztelete.

A kormányzat stratégiai célkitűzései között szerepel az új közoktatási törvény megalkotása, amely jövő tavasszal kerülhet a parlament elé. A Nemzeti Alaptanterv közműveltségi tartalommal egészül ki, s ezek az elemek 2012-től 1–5–9 osztálytól, felmenő rendszerben épülnek be. Szorgalmazzák a Pedagógus Kamara létrehozását is, amelyet a szakma képviselői is üdvözölnek. A volt szakfelügyeleti rendszer helyett egy komplex intézmény-ellenőrzési modellt vezetnek be.

A kormány egyértelműen támogatja a kistelepülési iskolák működését, s dolgozik az egységes bérfinanszírozás kialakításán. Idén decembertől az alsó tagozat második osztályától ismét lehetőség lesz az érdemjegyekkel történő osztályozásra, s második osztálytól szülői beleegyezés nélkül is buktathat a tanár. Lényeges változás, hogy a felsőoktatási felvételhez szükséges emelt szintű érettségi vizsgát központilag határozzák meg. Ezt először a 2013–2014-es tanévben alkalmazzák majd.

Az oktatást érinti a Btk. azon módosítása is, mely szerint a közfeladatot ellátó személyek közül kiemelten a pedagógusok ellen elkövetett bűncselekmények fokozottan büntethetők. Idén szeptembertől a gyermekeknek járó szociális támogatások folyósításának feltétele a rendszeres iskolalátogatás. Ennek pontos gyakorlati kivitelezése azonban egyelőre nem tisztázott. S bár szó van a pedagógusi életpálya-modell fölvázolásáról, a híradásokból kitűnik: mindehhez az idén bizonyosan nem társul béremelés.

A rózsaszentmártoni  Móra Ferenc Általános Iskolában már vasárnap délután megtartották az ünnepélyes tanévnyitót. Az eseményen jelen volt Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár, Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, valamint Vészits Andrea, a névadó Móra Ferenc dédunokája is.

  Hoffman Rózsa kijelentette: az oktatásban rendre, biztonságra és kiszámíthatóságra van szükség FOTÓ: ALBERT PÉTER

Hoffmann Rózsa tanévnyitó beszédében utalt a gyermekkorában Hatvanban töltött éveire, majd kijelentette: az oktatásban rendre, biztonságra és kiszámíthatóságra van szükség, hogy a szülők több életet vállalhassanak. A kistelepülések iskoláit nem szabad bezárni, sőt, ahol lehetséges, és kellő számú gyermek születik, a korábban megszüntetett tanodákat újra kell indítani. Gyermekek és pedagógusok nélkül nincs iskola – fogalmazott, hozzátéve: a nevelők merjenek követelni a tanulóktól, hiszen ezzel sokkal többet használnak nekik, mintha mindent rájuk hagynának. Ugyanakkor meg kell szüntetni a pedagógusokat ért igazságtalanságokat – tette hozzá.

A tanévnyitó alkalmával a végzősök felkötötték az első osztályosok nyakkendőjét, majd a jelenlévő politikusok felavatták Móra Ferenc emlékművét – Erdei Sándor szobrászművész alkotását –, illetve átadták az új nyelv- és közismeret tantermet.