HEOL

– A lakosság szubjektív biztonságérzete alapvető mércéje a bűnüldözésnek és -megelőzésnek. Mennyire találkozik ez megyénkben a 2009-es év rendőri szakmai értékelésével?
– A lakosság szubjektív biztonságérzetének megítélése szempontjából meghatározó a média szerepe – válaszolja dr. Juhász István r. dandártábornok, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) vezetője. –  Ha csak az adatokat nézzük, a tavalyi – az elmúlt öt év viszonylatában – a legeredményesebb esztendő volt a HRFK életében. Ám ez a kép torz lenne, ha nem figyelnénk arra, mit gondol, hogyan érez a lakosság. Helyi fórumokon, önkormányzati üléseken nem mindig tapasztaljuk, hogy a mi értékelésünk megegyezik a lakosság véleményével. Igaz, városokban sűrűbben találkozhatnak az emberek rendőrökkel, mint kis helységekben, és ez is hatással lehet a biztonságérzetre.

  A főkapitány szerint egységes igazságszolgáltatással, nulla toleranciával csökkenthető az erőszakos bűncselekmények száma. Fotó: Lénárt Márton

– Mit mutatnak a főbb bűnügyi, közbiztonsági adatok az előző évről?
– A bűncselekmények száma tavaly, az elmúlt öt esztendőt tekintve, a legalacsonyabb volt, a 2008-as évhez képest több mint hat százalékkal kevesebb. Ez az arány a fél évtizeddel ezelőttihez viszonyítva majdnem 16,5 százalékos csökkenést jelez. Persze nem feledhető, hogy a 2009-es évet beárnyékolta a romagyilkosság-sorozat, ami komoly erőforrásokat vett igénybe. A bűnténykategóriák többségében szintén kisebb számot írhattunk a rubrikákba tavaly, mint a korábbiakban. A nyomozás-eredményességünk kissé mérséklődött, a tavalyelőtti 43,6-ról 41,6 százalékra. Ám a nyomozáskezdeményezések és -befejezések közel egyharmados csökkenése, a bíróság elé állítások jelentős gyarapodása arra utal, hogy jól tettük a dolgunkat.

– Segítséget jelentett-e munkájukhoz a kormány tavaly nyár végi tízpontos programja?
– Már az segítség volt, hogy fegyveres biztonsági őrökkel kiválthattuk az objektumaink védelmét. A rendőr szakközépiskolások számának növelése révén idén áprilisban 30 frissen végzett szakember kezdi el szolgálatát Hevesben. A településőrök helyét és szerepét igyekszünk mielőbb megtalálni a rendszerben, velük és más civil segítőkkel – például a nemrég létrejött hatvani városőrséggel – együttműködünk, partnereknek tekintjük őket a közrend és közbiztonság erősítésében.

– Az Ön elvárásai szerint működik-e a roma referensi hálózat? Mind gyakoribb ugyanis – főleg Dél-Hevesben – a rendőr–roma affér.
– A megyébe érkezésem után együttműködési szerződést kötöttünk a megyei cigány kisebbségi önkormányzattal. Jól indult, de a közös munka nagyon is személyfüggő. Több helyen megfelelő a párbeszéd a kisebbségi vezető és a rendőr között, ott egyszerűbben kezelhetők a problémák. Van viszont, ahol nincs alkalmas ember, akivel kommunikálni lehetne. Kijelentem: a dél-hevesi térség rengeteg gondja a legkevésbé sem a testületünk rovására írható, sok esetben az ott élő kisebbség egyes tagjaival van komoly probléma.

– A tapasztalatok, a választási év fényében mire helyezik a hangsúlyt idén?
– Kiemelten fontos, hogy a trükkös tolvajokat megfékezzük, mert nagyon nagy károkat okoznak az időskorúaknak! Még erőteljesebb kommunikációt kell folytatnunk e téren. A bűntényekkel előidézett kárérték minél nagyobb hányadának a megtérülését igyekszünk elősegíteni már az elsődleges intézkedések során. A fiatalok képzésében új kezdeményezéseknek adunk helyet a régi formák értékeinek megőrzése mellett. A választás évében pedig, mint máskor is, csak az lebeg a szemünk előtt, hogy abszolút a szakmára koncentrálunk.

Ha szeretne többet megtudni a témáról, akkor keresse a Heves Megyei Hírlap szombati számában a dr. Juhász Istvánnal készült interjút!