HEOL

Sikeres agrárium nincs meteorológiai mérések és hatástanulmányok nélkül – jelenti ki Rázsi András meteorológus, aki a holland példát idézi: e mostoha fekvésű kis ország agrárgazdaságának kitűnő eredményei a meteorológiai adatok sikeres használatának köszönhetőek.

  Jóval kevesebbet kellene költeni az alapanyagokra, és a permetezés is ritkább lehetne, ha a szőlőnek megfelelő mikroklímát választanának. Képünk illusztráció

Az agrármeteorológia fiatal tudományág, holott évszázadok óta aki gazdálkodik, az az időjárással is kell, hogy foglalkozzon.
– Mondhatjuk, a mezőgazdaságnak négy ellensége van: a négy évszak – fogalmaz a szakember. – Pedig megtakarításokat hozhatna, ha a gazdálkodók alkalmaznák az időjárási megfigyeléseket.
S hogy mire jó ez a tudományág? Például sikerrel használhatná az építőipar, hiszen egy lakópark energiatakarékos megtervezésekor illene ismerni a helyi klímát, a napsütésre és a szélviszonyokra vonatkozó adatokat. Igazi haszna az agráriumban lenne. Azt még többnyire tudják, milyen talajon termelnek, de a mikroklímát már nem ismerik. Pedig ahogy tudott, hogy a hegy északi és déli oldalán más-más a napsütéses órák száma, úgy ez egy dűlőn belül is változhat. Már van olyan mérőhálózat, amely kicsi területre tud pontos klimatikus adatokat közölni. Ám soha senki nem kéri ezeket.

– Szőlőt termelni bárhol lehet, csak nem mindegy, milyen lesz a minőség, mekkora a ráfordítás – világítja meg a helyzetet Rázsi András. – Kaptás Tiborral közösen végeztünk növényvédelmi kutatásokat, és igazoltuk, hogy a betegségek terjedésében egyértelmű a klíma szerepe. A lisztharmat a páratartalomtól, a széltől és a hőmérséklettől függ.

Egy területre modellezhető, mekkora az esélye annak, hogy a lisztharmat ott „jól érzi majd magát”. Ennek ismeretében nagyon sok indokolatlan permetezést ki lehetne hagyni, a költségét megtakarítani.
Rázsi András számításai szerint ha havonta minden gazda hektáronként 150 forintot fizetne közös alapba, akkor futná agrometeorológus alkalmazására, aki további forintokat spórolhatna meg. Ám az érdekkülönbségek, az agrárium széttagoltsága miatt erre ma esély sincs.

Az agrometeorológia a termések minőségi javulását is segíthetné. Évjáratok hatásvizsgálatai igazolják, hogy a hőmérséklet, a napfény, a csapadékmennyiség szoros összefüggésben van a minőséggel, vagyis matematikailag modellezhető, hogy milyen bor várható.