HEOL

Füzesabonyi és maklári tanítványaival sorra nyeri az országos versenyeket, kitartó munkájának köszönhetően Makláron KRESZ-tanpálya is épült. A sikerekért mindent megtesz, ami annyit jelent, hogy nyugdíjasként is a hét minden napján a gyerekek felkészítésével foglalkozik. Ha másokkal nem, akkor az unokáival, akik közül Vona Márk tavaly lett országos első, és képviselte Magyarországot Finnországban a nemzetközi versenyen, a harmadikos Vona Boglárka pedig az idén nyert Békéscsabán.

  Szabó János diákjai sorra nyerik a közlekedési versenyeket. Fotó: Ötvös Imre

Amikor a tanár urat arról kérdezem, a munkáján és egyben szenvedélyén túl mivel tölti szabadidejét, előbb azt mondja, hogy nehéz szétválasztani a dolgokat, mert a Makláron élő kisunokáival töltött időben bizony gyakran a versenyekre készülnek. Aztán hamar kiderül, hogy Szabó Jánosnak azért van egy másik énje is: imádja a kertjét és a ház körüli szorgoskodást. Az ötszáz négyszögölnyi területen legalább nyolcvan gyümölcsfa terem kora tavasztól késő őszig. Ahogy fogalmaz: az eper érésétől kezdve a későn érő bolgár szőlőig mindig van valamilyen friss finomság a kertben. Ehhez az életmódhoz illően még szülőfalujában, Egerlövőn szokott. Ebben a kilencszáz lelkes faluban érlelődött benne a gondolat, hogy egyszer majd olyan helyen él, ahol minden gyümölcs bőséggel megterem.

Szabó tanár úr egyébként 28 esztendőn keresztül tanult. Szakmunkásképzőben kezdte, majd végül két felsőfokú végzettséget is magának mondhat.
– Az egri szakmunkásképzőben, majd a mezőgazdaságiban tanítottam, később folyamatosan jártam az iskolákat. Akkor még másfajta világ volt. Tanultam esti tagozaton, nappalin, közel három évtizeden át.
A tanár úr állatokat is tart. Ennél a pontnál a régi ízekről kezdünk beszélgetni. Azokról az időkről, amikor még volt idő kivárni, hogy összeérjenek a fűszerek, s amikor „karikában volt rátéve a kolbász a szalonnára, és magába szívta egy kicsit a sót is, és nem penészedett meg”. A múltidézés előhozza az életút azon részét is, amikor munkásként dolgozott, tehát a finomszerelvénygyári és dohánygyári éveket. Utóbbi kapcsán az egri női röplabdacsapat is szóba kerül, amelynek technikai vezetőjeként aktívan közreműködött az NB I-be való feljutásban.