HEOL

– Hol tart most a Tisza-tó jobb parti városa?
– Egy végsőkig eladósított önkormányzatot vettem át, és a gondokat tetézte az a makrogazdasági környezet, amely Európában megfigyelhető. Már az önkormányzat megalakulásakor jelentős kiadáscsökkentést határoztunk el. Ötmillió forinttal csökkentettük a működési adósságállományt, majd a kormányzati segítséggel további 15 millióval lett kevesebb a hitelállományunk. Szigorú elszámolási rendszert vezettünk be az üzemanyag-, illetve az anyagfelhasználásban, ez is jelentős megtakarítást hozott. Bevezettük a lakásfenntartási támogatást, ami havi 200-300 ezer forint teher a költségvetésünknek, de a nehéz szociális helyzetűeknek téli tüzelőt és a közüzemi szolgáltatásokat adunk. A kiskörei embereket néztük és nem érdekcsoportokért dolgoztunk. Az önhikis támogatásban 52 millió forintot nyertünk.

– Elindul a városrehabilitáció is?
– Két elkülönített uniós forrás áll rendelkezésünkre a termálvíz hasznosítására, illetve a városrehabilitációra. Még 2010 nyarán mindkét pályázati anyagot a fejlesztést felügyelő hatóság elutasította, ezért át kellett gondolni, hogyan lehet végre jó pályázatot benyújtani. A termálvíz hasznosítására nem írtak ki pályázatot. A városrehabilitációs tervet egy hónap alatt módosítottuk. Ez a beruházás 246 millió forint uniós támogatást kap, és csak 7 százalék az önrész. Ennek része új kultúrház építése, a szociális és az idősellátáshoz kapcsolódó épület, új járda létesítése, játszótér kialakítása, a Kossuth úti buszmegálló, s az óvoda külső felújítása, a Béke út 3. alatti épület Ifjúsági Ponttá alakítása.

– A munkanélküliség kezelésében előreléptek?
– Tavaly minden bérpótló juttatásban részesülő helyi lakos esélyt kapott arra, hogy a további segély biztosításához szükséges 30 munkanapot ledolgozhassa. Az idén a Start közmunka keretében a térségben a legmagasabb számban akarjuk a közfoglalkoztatásba az álláskeresőket bevonni. Összesen 157 kisköreit tudunk alkalmazni.

– A várostól térségi vezető szerepet várnak a Tisza-tó jobb partján élők. Van ennek reális esélye?
– Nem egyes települések kiemelkedése jelenti a Tisza-tó fejlődését, hanem egy egységes kép, amelyet képviselnünk kell. Nem az a lényeg, hogy ki az erősebb a Tisza jobb partján, hiszen több tízéves elmaradásunk van, és számos be nem váltott ígéret, amelyekért a mai képviselő-testületnek kell jótállni.

– Lehet már az idén turisztikai fejlesztésről beszélni?
– Az önkormányzati törvény átalakítása szigorúan veszi a kötelező és önként vállalt feladatok finanszírozását. Tavaly novemberben az Állami Számvevőszék vizsgálta a gazdálkodás hatékonyságát. Azt látjuk, hogy a csökkenő normatíva ellenére 2007 és 2010 között semmiféle költségcsökkentő intézkedést nem tettek. A célunk nem lehet más, mint a kötelező feladatok fenntartása és olyan fejlesztések vállalása, amelyek állami garancián, vagy 100 százalékos uniós támogatáson alapulnak.