HEOL

Közhelynek hangzik, de az iskoláról, a tanárképzésről, továbbá a tanárok munkájáról mindig mindenkinek van véleménye. Olykor igen erőteljes, ám a problémák nagyságát jól tükröző megfogalmazásokkal találkozhatunk, mint például a HEOL egyik cikkéhez írt kommentben: „... lesz-e remény, hogy az iskolákban nem óraadók fogják tanítani a fizikát és a kémiát olyan szinten, amitől egy laikus szülőnek is a haja szála az égnek áll? Mert ami most van, az katasztrófa. Nincs természettudomány szakos tanár, nincs miből meríteni az igazgatónak”.

A fenti vélemény megfogalmazója rátapintott egy súlyos problémára, ami ráadásul nem csupán magyar jelenség, hanem sokkal inkább világtendencia: a fiatalok elfordultak a természettudományos ismeretek befogadásától. Ehhez társul, hogy a felsőoktatás az utóbbi években a Bologna-rendszer bevezetésével nagy változásokon esett át, és vannak, akik éppen ehhez kapcsolják ezt a jelenséget.

  Életkép a Varázstoronyból: az egri főiskolán igyekeznek megmutatni a természettudományok szépségét is. Fotó: Ötvös Imre.

Az új szerkezetű képzés egyik leglényegesebb elemének a pedagógusképzés megerősödését tekinthetjük, ami gyakorlatilag egyetemi rangot kapott. A mesterszintű tanárképzésben az egri Eszterházy Károly Főiskola kiváló rajtot vett, hiszen már az első évben ide jelentkeztek a legtöbben az ország összes felsőoktatási intézménye közül. Talán nem véletlenül vett részt a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezetének elnöke, dr. Kis Papp László az Egerben a napokban megtartott fórumon, amelynek témája éppen a pedagógusképzés mai helyzete volt.

A FDSZ a tanári pálya iránti érdeklődés és a jelentkezések csökkenésének egyik alapvető okának a pedagóguspálya elismertségében és jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett negatív változásokat tartja. Dr. Kis Papp László szerint a szakszervezet első lépésként a bérhelyzet rendezését tartja napirenden. Természetesen ezt nem lehet egyszerre megcsinálni, így egy programot szeretnének összeállítani és azt az új kormánnyal megbeszélni.

Arra a kérdésünkre, hogy a Bologna-féle tanárképzés beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, az elnök elmondta: úgy ítélik meg, hogy alapjaiban a képzés jó mederben halad, de korrekciókra szükség lesz. A mesterképzésről meg nincsenek tapasztalataik, hiszen most indult. Meglátásuk szerint a Bsc-ben több olyan jellegű szaktárgy beépítésére van szükség, amely felkészítést jelent a pedagóguspályára. Ezeket a tárgyakat oda be kell iktatni. Van erre konkrét javaslat, amelyet szakmai stábok készítenek. 

Elek Elemérné dr., az FDSZ országos alelnöke, EKF szakszervezeti elnök elmondta: a 2,5 éves mesterszintű tanárképzésben megerősödött a pedagógia, és fél évvel hosszabb lett a pedagógiai gyakorlat. Elvileg a legjobbak kerülhetnének a pályára, csakhogy a felvételi jelentkezések nem minden esetben ezt az elképzelést igazolták. A felsőoktatási szakszervezet úgy látja, hogy a hároméves, közismereti szakokon szerzett diploma – ha valaki nem jut be a mesterképzésre – nem sokat ér a munkaerőpiacon.