HEOL

Negyven éve ismert, hogy egy jóízű nevetés enyhíti az autoimmun betegségek tüneteit – ahogyan azt egy Norman Cousins nevű kutató megfigyelte. Ez a kutatás folytatódott a ’80-as években is, amikor dr. Lee S. Berk leírta, hogy a nevetés csökkenti a stresszhormonok szintjét és serkenti a védő hatású immunsejtek termelődését. Sőt, ekkor már úgy fogalmazott, hogy a nevetés élettani hatásai nagyjából megfelelnek a közepes intenzitású testmozgásénak. Milyen változásokat eredményez tehát a legjobb orvosságnak is nevezett felszabadult kacagás?

Egyrészt erősíti az immunrendszert és csökkenti a stresszhormonok és „rossz” koleszterin szintjét. Emellett növeli a védő hatású koleszterin szintjét, és csökkenti a feszültséget, segít kilábalni a lelki mélypontokról, így megóv a krónikus betegségektől. Egy kiadós nevetés hatására kevesebb kortizol és dopamin nevű hormon termelődik, amelyek így kevésbé gátolják az immunrendszert, vagyis a sokat nevető emberek ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben.

Jó hír lehet a kevésbé elszánt sportolóknak, hogy a nevetés valóságos kardioedzés is. Egy amerikai tanulmány szerint mindössze 1 percnyi kacagással olyan szívritmus gyorsulást érhetünk el, mintha 10 percig dolgoztunk volna az evezőgépen. Ráadásul ilyenkor a vérnyomás is megemelkedik, számos izmunk megfeszül, és a gyorsuló lélegzés hatására a szövetek oxigén- és tápanyagellátása is javul. Sőt, a nevetéssel sokkal több kalóriát is égethetünk.

A sok nevetés az erek állapotára is jó hatással van. Ez egy olyan kísérletben bizonyosodott be, amelyben egy humoros és egy felkavaró videoklipet néztek végig a kísérleti alanyok. Kiderült, hogy rossz hangulatú film megtekintése után átlagosan 35 százalékkal csökkent az ereket bélelő hámszövetben a véráramlás, míg a vicces film után 22 százalékkal javult. Vagyis, ha nevetünk, egészségesebbek maradnak az érfalak, ami viszont döntő jelentőségű az érszűkület megelőzése szempontjából.

Ma már egyértelműen bebizonyosodott, hogy a nevetés, a boldogság, de legalábbis a pozitív életszemlélet képes „átállítani” az agy reakcióit a minket érő ingerekre. A pozitív lelkiállapotban könnyebben elviseljük, sőt jelentéktelenebbnek látjuk a mindennapok kellemetlenségeit, és a negatív események kiváltotta élettani reakciók sem annyira súlyosak. Ennek hátterében valószínűleg a nevetés hatására felszabaduló endorfin, az úgynevezett „boldogsághormon” áll.

Ezen kívül a nevetéssel, a magabiztos mosollyal eleve pozitív képet sugárzunk magunkról, mintegy azt üzenjük: elégedett vagyok magammal és a világgal. Így pedig sokkal szívesebben közelednek felénk mások is, könnyebben nyílnak meg a kapuk, úgy is mondhatnánk: mosolygás vs. összeszorított száj: 1:0.

www.orvostkeresek.hu