HEOL

Sem jelentősebben szennyező ipari városa, sem elavult technológiával dolgozó gyára nincs Heves megyének, mégis az ország legnagyobb szeméttermelője. A legutóbb mért évben, 2009-ben több mint 2,2 milliárd kiló hulladék keletkezett a megyében, ami egy lakosra vetítve több mint hét tonnányi mennyiséget jelent, szemben az országos egytonnás átlaggal. Az adatok azért is döbbenetesek, mert a megye északi része a Bükki, a déli a Hortobágyi Nemzeti Park területe, ahol a Tisza-tónál kiemelt és védett értékeket jegyeznek.

– A Föld napjához kötődően általában globális problémákról, mint a túlnépesedésről, az élelmiszerhiányról, a túlzott energiafelhasználásról beszélünk – mondja Kiss Ferenc túravezető –, ám saját környezetünk jelzéseire már kevésbé figyelünk. A természet változása jól mérhető a Tisza-tavon. Ez felveti a fenntarthatóság kérdését. Vajon mekkora idegenforgalmi terhelést bír el a környezet? A tavat sokan a védett növény- és állatvilága miatt keresik fel, ám a túlzott emberi jelenlét épp ezt az értéket veszélyezteti.

Rázsi András meteorológus szerint a Föld napja is arra figyelmeztet, hogy környezetünket mennyire túlterheltük a fosszilis energiahordozók használatával és milyen lemaradásaink vannak még a megújuló energiák hasznosításában. Úgy véli, az éghajlat átalakulásában is megjelenik a kedvezőtlen emberi közrehatás, amire napi szinten az egyénnek befolyása sincs.

A következő évek legnagyobb környezetvédelmi beruházása lesz a megyében a már lezárt szeméttelepek rekultivációja. A környezetvédők közreműködésével tavaszonként rendszeresen meghirdetik hulladékgyűjtő akciókat is és Pétervásárán hulladéktérkép készítésére is van példa. Szakértők szerint mégsem az a legnagyobb kérdés, hogy tisztán tudjuk-e tartani környezetünket, hanem az, hogy mi lesz a fogyasztói társadalomban megtermelt szeméttel?

Bűvebben a Heves Megyei Hírlap szombati számában