HEOL

Több helyi hulladékgyűjtést végző társaság is aggodalmasan tekintett a jövőbe 2009 nyarán, hiszen nem rendelkeztek gyakorlattal a szemét új, modern technikájú, átrakóállomásokon történő ürítésére.
– Az eltelt több mint fél év üzemeltetési tapasztalata igazolta, hogy a hulladékgazdálkodási rendszer hasznosan és jól működtethető – fogalmaz Maróti Rita, az AVE Heves Régió Kft. ügyvezetője. – Egyrészről a nagy központi hulladéklerakó 30–40 évre megoldja 80 település hulladékkezelését, másrészről a létesítmények kialakítása és üzemeltetése folyamatosan biztosítja a hulladék fogadását.

  A szemetet is rendszerezni kell. Fotó: Lénárt Márton.

A Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szolnok megyék 80 helysége által létrehozott Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, Eger önkormányzatának gesztorságával az élen, gondoskodni kívánt a tagönkormányzatok településeinek korszerű hulladékgazdálkodásáról, a környezet védelméről. Ezért 2007 őszén közbeszerzési pályázatot írt ki a hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítására és 2030-ig való üzemeltetésére. Az ezt végző közszolgáltató vállalkozás, a hazai AVE cégcsoporthoz tartozó AVE Heves Régió Kft. feladata a társulás területéről származó települési szilárd hulladékok szakszerű, törvényi előírások szerint történő kezelése, ártalmatlanítása. Az együttműködésben a társulás helyhatósági pénzügyi források nélkül hozott létre egy saját tulajdonú, költséghatékony hulladékgazdálkodási rendszert, és vállalásának megfelelően megoldotta a régióban keletkező városi, községi szilárd hulladék törvényes, környezetszennyezést kizáró, hosszú távú kezelését.

Eger környékén sem volt megfelelő terület a helyben keletkező szilárd hulladék lerakására alkalmas depóniatér megépítésére, így átrakóállomásokon keresztül a Hejőpapin felépült regionális hulladéklerakón történik az elszállított szemét ártalmatlanítása. A kommunális hulladék gyűjtését továbbra is a régi közszolgáltató cégek végzik, Egerben a város tulajdonában lévő Városgondozás Eger Kft.
A rendszer megvalósítására rendkívül kevés idő, másfél év állt rendelkezésre, hiszen a régi lerakók bezárása miatt 2009. július 15-ére üzembe kellett helyezni a hulladékátrakó állomást Egerben és Hatvanban, továbbá meg kellett nyitni Hejőpapin a kettős szigeteléssel kialakított regionális létesítményt. Maróti Rita kiemelte: siker, hogy időben meg tudták nyitni a létesítmények kapuit, és ezáltal biztosítani lehetett a régi hulladékgazdálkodásról az újra történő átállást. Itthon ilyen rövid idő alatt korszerű, törvényi előírásoknak megfelelően megépített nagyrégiós hulladékgazdálkodási rendszer még nem készült el.

Az átrakóállomásokon a hulladék ürítése jóval gyorsabban és higiénikusabban megy végbe, mint korábban a régieknél, hiszen nem kell messzire hajtania az autónak a szemét tetején, hanem rámpára tolatva egy garatba borítja a beszállító jármű a hulladékot. Ez gyorsabb megoldás, és a legkorszerűbb pótkocsikkal szállítják be az átrakóállomásokról a hulladékot a lerakóba.

Az ártalmatlanítás havi egyetlen doboz átlagos cigaretta áráért elvégezhető

Az embereket az új rendszer pénztárcájukon mérhető hatása is érdekli. A hulladékkezelési díj két részletből tevődik össze: az ártalmatlanítási és a gyűjtési díjból. Az előbbi viszonylag kedvező, mivel 2010-ben a gyűjtést végző közszolgáltató társaságoknak nettó 8 ezer forintot kell fizetniük tonnánként a települési szilárd hulladék kezelése után. Ez az összeg tartalmazza a hulladék átrakásának, az átrakóállomásokról a lerakóra történő szállításának és az ártalmatlanításának a költségeit. Ez egy családnak, ahol átlagosan 750 kilogramm hulladék keletkezik évente, nettó 6 ezer forint kiadás, azaz a szakszerű ártalmatlanításért havonta 500 forintot kell fizetni. Ez egy doboz jobb minőségű cigaretta árát sem fedezi. Az ország több nagyrégiós hulladékgazdálkodási rendszerében a hulladék ártalmatlanításának díja tonnánként 10 ezer forint körüli, ami nem tartalmaz se átrakási, se szállítási díjat.