HEOL

Az utóbbi egy évtized emlékoszlop-, emlékmű-állítási kedve számos alkotással gyarapította a kistelepülések templomainak környezetét. Az állíttatók rendszerint nem kérik ki szakemberek véleményét a műemléki környezet elvárásairól, csak helyet keresnek azoknak. A legideálisabb pedig természetesen a templom és közvetlen környezete.

  Trianon-emlékmű az erdőtelki templom környezetében. Felállítói védettséget remélnek az emlékhelynek. Fotó: Ötvös Imre

A trianoni békeszerződés 90. évfordulójára több köztéri alkotást is felavattak. Ezek közül az átányi a református templom mellett áll.
– Az elhelyezés oka rendre az, hogy nincs más lehetőség – jelenti ki Ferenczfi Zoltán református tiszteletes. – Ezzel a legtöbb kistelepülés hasonlóképpen van. Mi pedig erre azt mondjuk, ami összeegyeztethető egyházunk szellemiségével, tanításaival, erkölcsi normáival, annak helye van a templom kertjében.

Erdőtelken tíz éve van településrendezési terv, ami csak azt köti meg, hogy a testület beleegyezése kell egy új köztéri szobor felállításához. Itt valamennyi emlékhely – a kopjafa kivételével – a templomdombon áll.
– A Trianon-emlékkőnek a templomkert ideális hely volt, hiszen az avatása megosztotta a falu lakóit, így némi védelmet élvez – fogalmaz Lőcseiné Nagy Mária jegyző. – A plébánosunk rábólintott, innentől kezdve nem volt kétséges, hogy az alkotás oda kerüljön.

Molnár József, Erdőtelek és Tenk plébánosa azt mondja: az érsekséggel egyeztetve bármi kerülhet a templom környezetébe, aminek szakrális ereje van, vagy közösségi érdeket, véleményt fejez ki. Régen természetes volt, ha egy betegség, járvány vagy elemi csapás elmúltával keresztet vagy szobrot állítottak, annak a templom közvetlen közelében volt a helye. E dombok és templomkertek ma is őrzik a múlt számos nyomát keresztek, szobrok, emlékkövek révén.

Tarnamérán a dombon álló templom és az Almásy-kastély környéke is műemlék. Mindkettő környezetében több emlékhely van.
– Közösségi funkciót, teret igazából az Almásy-kastély előtti parkban lehetne kialakítani, úgy is, hogy ezen alkotásokat oda koncentráljuk – közli Tímár László polgármester. – Csupán az a baj, hogy a műemlékvédelmi hatóságok itt angolparkot szeretnének. A templomnak és környezetének inkább szakrális jellege van. Mi a templommal szemben alakítottuk ki a Szent Imre parkot, szökőkúttal, ülőpadokkal, díszkivilágítással, és bár a két helyet egy főközlekedési út választja el egymástól, mégis jól kiegészíti a műemléket az új park.

– A műemlékvédelmi hatóságok nem kizárólag az épületet védik, hanem annak környezetét is, így védett ingatlanon belül minden engedélyköteles – fejti ki Dörgő Erzsébet műemléki felügyelő. – Előfordul, hogy a templom melletti terület műemléki közterületté válik, ilyenkor szükséges a szakhatóság engedélye. A földhivatali tulajdonlapok döntik el a tulajdonviszonyokat, ám az mindig fontos, hogy ezen esetekben nemcsak a templom, vagyis a műemléki épület, hanem a környezet „érdekeit” is nézik a szakhatóságok. A felülvizsgálat folyamatos, gyakran több hónapos kutatás kell a végleges vélemény megadásához.