HEOL

Nem nyugodtak bele a Tarna-völgyi településeken élők abba a döntésbe, amellyel a korábbi kormány – a gazdaságtalan működésre hivatkozva – megszüntette a személyforgalmat a Kál-Kápolna–Kisterenye közötti szárnyvonalon. A térséget keményen sújtó válságot ugyanis még jobban elmélyítette a vasúti forgalom hiánya, ami csaknem teljesen elzárta a lakosságot, s a még működő vállalkozásokat az ország vérkeringésétől. Ezért az elárvult sínpár mentén egyre többen szorgalmazták a 84-es, mátrai szárnyvonal újranyitását, legutóbb január elején Recsken tartottak fórumot az ügyben. Az érveket és ellenérveket egyaránt felvető tanácskozáson a többség az újranyitás mellett kardoskodott.

  Újraindul? A bezárás elzárta a lakosságot, a még működő vállalkozásokat az ország vérkeringésétől. Képünk illusztráció. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE

– Ideje lenne létrehozni a mátrai vasúti szövetséget – szorgalmazta akkor Tuza Gábor.  Sirok alpolgármestere arra a kezdeményezésre utalt, amelyről Bödecs Barna, a már működő, s hasznosítható tapasztalatokkal rendelkező Bakonyvasút Szövetség elnöke beszélt a fórumon.
Azóta komoly lépés történt a szárnyvonal ügyében, a számos helyi, illetve a megyei önkormányzat, valamint több civil személy összefogásával február 4-én megalakult ugyanis a Tarna-völgyi Mátravasút Szövetség.

– A résztvevők azt a célt tűzték ki, hogy mind a személy-, mind pedig a teherszállítás tekintetében mielőbb újrainduljon a teljes forgalom az érintett vonalon – tájékoztatott az ügyvezető alelnökké választott Magda Gyula recski vállalkozó. Mint elmondta, ezt kiemelten közhasznú szervezetként kívánják megvalósítani. Tevékenységük kiterjed a térséget vonzóvá tevő idegenforgalmi események szervezésére, a településfejlesztésre, a kulturális örökség, valamint a természet és a környezet védelmére, továbbá a fiatalokat helyben tartó csoportok támogatására.

A szövetség elnökévé – miután a szárnyvonal működése nemcsak a Tarna menti részt, hanem a megyeszékhelyt, továbbá Dél-Hevest, illetve a szlovákiai szomszédságot is érinti – Szabó Róbertet, a megyei önkormányzat vezetőjét javasolták és választották meg. Az ügyvezető alelnöki tisztséget Magda Gyula, az alelnökit pedig Pócs István recski polgármester tölti be. Az ügyvivő testület tagja Czipó László Tarnaszentmária, Farkas László Aldebrő, Farkas Sándor Verpelét, Morvai János Kál, Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere, valamint Magda Zsanett közgazdász és dr. Sófalvi Antal recski háziorvos lett. Megválasztották továbbá a jogszabály által a működéshez előírt bizottságok vezetőit és tagjait, s megtették a szükséges lépéseket a szövetség cégbírósági bejegyzése érdekében.

Az alapító tagok megállapodtak abban, hogy az érintett települések esetében a szövetségi tagdíj évi 1000 forint lakosonként, a megyei önkormányzat egy főként lép be a szervezetbe. A számításba vett támogató cégek, szervezetek, egyesületek – legyenek azok gazdasági, kulturális avagy idegenforgalmi jellegűek – maximum 700 ezer forintot fizetnek évente. Döntés született arról is, hogy egy olyan logót terveztetnek, amely kifejezi a szövetség célját és tevékenységét. A testület szükség szerint, de négyhavonta mindenképpen értékeli az ügyben végzett munkát.