HEOL

Március 1-jétől az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megtiltotta a koporsós temetéseket a dél-hevesi térségben, mivel a talajvíz még mindig nagyon magas. Csak urnás végső búcsú engedélyezett a tilalom feloldásáig. A télen lehullott nagy mennyiségű hó és eső, illetve a kezdődő olvadás miatt az országban 170 ezer hektárt borít belvíz. Kijutott ebből Dél-Hevesnek is, amely többszörösen veszélyeztetett a Mátrából lezúduló és a patakokat megtelítő vizek, a mély földrajzi fekvés és a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt.

  Kicsik és nagyok együtt aggódnak a belvíz miatt. Fotó: Ötvös Imre.

– A legkritikusabb pillanatokat a teknőszerű mélyedésben fekvő Erk élte át – mondta Zelei László pv. hadnagy, a Hevesi Védelmi Bizottság vezetője. – Mivel a Nagy-Tarna befogadó csatornáit lezárták, ezért a Kis-Tarna vizét nem tudták hová elvezetni, s az árkok, átereszek megteltek. Az olvadás nyomán napokig állt a víz a tócsákban, csatornákban, mire végre meg tudták nyitni a Nagy-Tarna átereszeit, így a jászdózsai befogadó lassan elkezdte a vizet kivezetni a faluból. Itt és Tarnaörsön szivattyúzni is kellett.

A Tarnóca az elmúlt hetekben háromszor telt meg kritikus nagyságban. E patakocska 1940-ben és 1974-ben is teljesen elöntötte Tarnazsadány mélyen fekvő részeit. Most decembertől márciusig háromszor éltek át a vízügyesek olyan pillanatot, amikor a patakmeder színültig megtelt, ám szerencsére egyszer sem lépett ki a medréből.
A Tiszán kisebb árhullámok vonultak le, a Heves megyét érintő Közép-Tiszán, a kiskörei szakaszon elsőfokúra mérsékelték az árvízi készültséget. Itt már csak 24 órás őr- és figyelőszolgálatot látnak el.
Nagyobb gondra számíthatnak azok a gazdák, akiknek a veteményét víz borítja. A térségben főként a búza, az árpa és a repce károsodott. A repce a legérzékenyebb, a sok napos vízborítottságot nem tudja elviselni. A károk felmérése még nem kezdődött el.