HEOL

– Komótosan halad a tevenyáj… a mahari, a legutolsó nemes vérvonalú jószág lábán kolomp szól. Azért, hogy mindenki tudja: jön, s megy a sivatagi csapat, s jaj, le ne maradj! – a keleti kávéházak asztalainál a hakkavatik, a mesemondók gyakran zárják aznapi mondanivalójukat a fenti gondolattal, hogy másnap, más mesével újra útra keljenek a fantázia újabb palotái, falvai, országai felé. S felvegyék az utasokat, akik csatlakoznak hozzájuk. Ők a mesekaravánok pasái, akik napról napra, évről évre hallgatóságuk elé szórják az utak menti földrészek összegyűjtött meséinek gyöngyszemeit. Most mi is ízelítőt kaphattunk eddig magyarul soha és sehol nem mesélt történetekből.

– Aki nyílt szívvel utazott a  mesék soraiban, nem egyszer lehetett olyan érzése: ez mintha már velem is megtörtént volna, nem sivatagi kavargó homokon áttetsző látomás áldozata – mondja M. Soós Tamás nemrég elkészült újabb mesefordításairól, melyeket hamarosan A vágy vánkosai címmel kis példányszámban, egyedi minőségben szeretne kiadni. Az erotikus történeteket is tartalmazó kötethez a Príma-díjas egri szobrász, Rostás Bea készített illusztrációkat.

  M. Soós Tamás mesfordításához Rostás Bea Piros készített illusztrációkat. Fotó: Gál Gábor

Nem új terület az Egerben élő orientalista számára a keleti mesevilág történeteinek magyar nyelvre való átültetése. 2009-ben jelent meg a Varázslatos mesék keletről című gyerekeknek szánt kötete, 2011-ben a Borúra derű című történelmi, szerelmi kalandozásokról szóló írásokat tartalmazó kötet. Ebben a sorban harmadikként A vágy vánkosait nem tömegkiadásban jelentetné meg. A terv, hogy Indiából hozott merített papírra, egyedi bőrkötésben, limitált példányszámban adják az ezért áldozni hajlandó könyvgyűjtők kezébe ezt a nem mindennapi kiadványt. Régi típusú, manufakturális könyv lesz.

– Dr. Hazai György akadémikus és Iszmail Parhatil ankarai professzor közösen rendezték a Magyar Tudományos Akadémia keleti gyűjteményét, oszmán kori kéziratait – említi M. Soós a kávéházi mesélők történeteinek napvilágra kerüléséről. – Egy vasárnap délután jelent meg nálunk Hazai professzor a Vámbéry Ármin orientalista hagyatékában talált kötettel, hogy segítsek a magyarra fordításban. Tudni kell, hogy három nagy közel-keleti meseműfaj létezik. A legismertebbek az Ezeregyéjszaka meséi, a második csoport az ezer évvel ezelőtt piaci, kávéházi mesélők által elmondott történek. E csoportba tartozik A vágy vánkosaiban található 45 történet is.

A harmadikat a pletykamesék alkotta papagáj-elbeszélések jelentik. A kávéházi mesélők történeteinek kutatásával először Andreas Tietze bécsi orientalista foglalkozott a múlt század 50-es éveiben. Kutatásai azonban megsemmisültek. Ez egy ezeregyéjszaka gazdagságú történetfolyam. A mesélők célja az volt, hogy a lelkekbe derű költözzön a mesék által. Az életörömről szólnak, sokszor a szerelem szavával. Európában eddig csak németre fordították le, ezt követi most a magyar nyelvű közlés.