HEOL

A megyék – köztük Heves – a konszolidációs törvény értelmében elveszítették intézményfenntartó szerepüket, s ez egészen új helyzetet teremtett. Így történt az egri Gárdonyi Géza Színházzal és a Harlekin Bábszínházzal is.

Elég gyorsan eldőlt, hogy az állam nem szeretné átvenni az intézményeket, a városok teszik meg ezt. De miért is? – tette fel a kérdést előadásában Fekete Péter, a békéscsabai Jókai Színház igazgatója, a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke. Véleménye szerint semmi sem kényszeríti a városokat erre – a lakossági elváráson kívül. Nem kötelező feladat számukra. Így e városok december közepén komoly, felelős döntés elé kerültek. Vagy átveszik a színházakat, vagy hagyják becsukni őket. Tisztázni kellett, mi a helyzet a színházi – ingó, ingatlan és szellemi – vagyonnal, sértetlenül át tud-e kerülni az új fenntartóhoz? Ennek eredményeként nagyrészt megtörténtek az átadások. Minden, ami eddig a színházművészetet szolgálta, az új tulajdonoshoz került. Fekete Péter felidézte, hogy elsősorban Nyíregyházán és Egerben merült fel tetemes adósságállomány, ami nem a színházvezetők felelőtlen gazdálkodása miatt alakult ki.

  Nem tekinthetnek felhőtlenül a jövő elébe az egri színművészek, akik épp a Mohács című darabot próbálják. Fotó: Gál Gábor

Egerben eddig 50-50 százalékban finanszírozta a teátrumot a megye és a város – mondta el Blaskó Balázs színidirektor. A megyei támogatás kiesésével 60 millió forint hiányzik. Az állam feltöltött egy letéti számlát, a számlatartozások fedezete ebből hívható le. A megyék eddigi támogatását pályázati forrásból pótolhatja az új fenntartó, ha továbbra is biztosítja az általa vállalt eddigi összeget. A direktor hozzátette: az áfa- és energiaár-emelkedés okán nagyra értékelnék, ha a város emelné a támogatás összegét. Az esetlegesen csökkenő fenntartói összeg a központi pénzekre is negatívan hatna, ami kevesebb előadást, nézőszámcsökkenést, jegybevétel-kiesést jelentene, tehát negatív spirálba sodorná az egész teátrumot.