HEOL

A föld nyers illata járja át a fogacsi tájat. A fák lombkoronái még nem őszülnek, ám a reggeli harmat már otthagyta nyomát a földön, az ágakon. Fogacs azonban nem őszi álomra készül. Vetkőztetik, hogy aztán eredeti „ruháját” ölthesse magára. A dél-hevesi térség legnagyobb műemléki beruházására a kápolna mentését vállaló egyesület tavaly nyert 17 millió forintot.

Mostanra a munka is elindulhatott: műemlékesek, régészek, restaurátorok, tájépítészek fejtik meg a kápolna titkát. A falak – az évszázados mázaktól megszabadulva – beszédesek. – Az ablak izgalmas kérdés – mutat a keretre Bozóky Lajos művészettörténész.

– Látni, hogy nagyobb keretet terveztek, ezért utólag kellett csökkenteni a helyét. Itt vannak az egymásra rakódott festékrétegek is. Egyre több helyen bukkan elő a kék szín, amely a XIX. század második felében volt divatszín. A kápolnákat két emberöltőnként újították fel, így már nagyon messze vagyunk az eredeti állapottól. Időközben a kápolna padlózata is feltöltődött. Az újabb és újabb rétegek alól előbukkan az eredeti, téglából készült szint.

– A XVIII. század második felében még egészen más méretű téglákat használtak, mint ma – veszi át a szót Albert Tamás építész, aki már a leendő tájat is látja maga előtt. Egy műemlék felújítása nem csupán az épület helyreállítását, de a környezet rekonstrukcióját is jelenti. Molnár Tibor építész a sok éve eltűnt kőlépcső nyomait mutatja. Meg egy méretes malomkövet, amelyről egyelőre senki sem tudja, mi célt szolgált. Talán sár ellen helyezték ide? Kicserélik az ideiglenes palát cserépre, a szakemberek már látják a kész tornyot.

Az egyesület elnöke, Túri Gyula a kápolna belső részét szemlézi. A falakra rakódott festékrétegeket, a már csak nyomaikban látható falfestmények árnyait látva kérdéses, mit fedhet el újabb vakolat, mi az, ami mementóként megmarad. Bozóky Lajos szerint ez az épület a barokk korban szépen megépített, színvonalas épületnek számított. Talán ennek köszönhető, hogy három évszázad után, romjaiban, kivetkőztetett állapotában is érzékelhető a szépsége.

Fogacs ma egy érdekes világ. A tavaly felavatott turisztikai táblán a búcsújáró helyek híres növénye, egy csokor „Szent Anna-virág”. Előtte őszirózsák nyílnak, a pusztai ember kedvelt növénye. A kápolna előtt két évszázad törmeléke. Az újjáépítők már látják munkájuk értelmét. A többiek pedig érezhetik azt az erőt, amely megtartotta Fogacsot annak, ami: a legbájosabb Heves megyei kápolnának a dél-hevesi puszta közepén.