HEOL

– Nagy László a magyar költészet templomépítő vonulatához tartozik, mely ott kezdődik, hogy Janus Pannonius latin kápolnát épített, Balassi Bálint végvárak köveiből erőd templomot, amelyet Zrínyi valódi erőddé változtatott – ecsetelte dr. Cs. Varga István irodalomtörténész az Egerben zajló Nagy László Emléknapok kapcsán.

Mint folytatta: Berzsenyi, Vörösmarthy szószéket teremtett, amelyről a haza és haladás igényét mondták el, majd Petőfi kitárta ezt a virtuális templomajtót, hogy bárki mezítláb is beléphessen. Arany János kupolát épített, Ady, Babits a mellékhajókat, majd jött József Attila, Radnóti, Pilinszky, s eljutunk Nagy Lászlóig, aki azt írta, hogy „káromkodásból katedrálist”: bármilyen a kor, fenséges szépet kell teremteni. Ahogy Pilinszky látta: „mert a mindenség modellje, áll a templom”. Nagy László esztétikai, de szakrálisan is minősíthető teljesítménye jelentik a magyar líra vonulatában, az őt megillető kiemelt helyen.

A szombaton kezdődött Nagy László emléknapok és költészeti- művészeti fórum programsorozat nyitányára a havazás miatt nem tudott eljönni a költő fia, Nagy András, és Ágh István költő, valamint Sára Sándor filmrendező. A szombat délelőtti szimpóziumon viszont ott volt és megosztotta gondolatait az érdeklődőkkel Pécsi Györgyi irodalomtörténész, Ács Margit, a Kritika főszerkesztője, Kósa Ferenc filmrendező. Eljött és előadást tartott Döbrentei Kornél, Mezey Katalin, Oláh János, valamint Erdélyből Barabás Zoltán.

  Kósa Ferenc (középen) szombattól az Egri Bikavér Lovagrend tagja

Az emléknapok könnyedebb programjainak részeként borlovag-avatásra is sort kerítettek szombaton este, így immár Kósa Ferenc filmrendező is az Egri Bikavér felkent képviselője.

A sorozat ma is folytatódik, délután Egerszalókra utaznak a költő tisztelői, ahol megkoszorúzzák Nagy László emlékfáját.