HEOL

Utána érdeklődtem, zenei hangja kétvonalas cisz, s ha megszólalna, akkor azt mondaná: „kincs, kincs, kincs, kincs, kincs, kincs...” S ez talán nem is véletlen, mert a Líceum, mint iskola a tudás fellegvára, a tudás pedig kincs – avatott be  Havas-Horváth István annak a kis harangnak a titkába, amelyre a közelmúltban talált rá az Eszterházy Károly Főiskola északi tornyában.

  Havas-Horváth István abban reménykedik, hogy a hosszú hallgatás után a jeles főiskolai eseményekkor megszólal majd a kis harang. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE

Az életét erdészként végigdolgozó, hetvenes éveihez közeledő egri férfi mindig is nagy szerelmese volt a barokk városnak, nyugdíjasként pedig szinte minden idejét a régmúlt emlékeinek szenteli. Kutató szenvedélyét a szeminárium teológiai professzoraként negyven évig tanító nagybátyjától, dr. Turtsányi Ambrus nagypréposttól örökölte, aki egy-egy történelmi esemény, patinás épület kapcsán mindig azt mondta neki: „Ha megismered, megszereted, megóvod...”

A fáradhatatlan amatőr városvédő ehhez a hármas jelszóhoz tartja magát most is, amikor a kis líceumi harang sorsát egyengeti. Az épület padlását járva jutott fel társaival a belső udvarban lévő úgynevezett fiatoronyba, ahol egy alig felismerhető harangra bukkantak. Az alakján kívül szinte semmi sem látszott belőle, mert az elhagyatott részben fészkelő galambok teljesen bepiszkították.

– Vizet, spaklit, kefét, törlőruhát vittünk fel, s négyünk kemény munkájának köszönhetően láthatóvá vált a rajta lévő latin felirat és az egész alakos dombormű.

Mint a szövegből kiderült, a körülbelül 30-35 kilogrammos, 38 centi átmérőjű harangot az annak idején Egerben tevékenykedő osztrák vagy német származású mester – a harangöntőház egykori tulajdonosa –, Joann Joseph Jüstell készítette 1769-ben. A megrendelő pedig Schmelczer János kanonok, az egri érseki joglíceum igazgatója volt, aki a krakkói egyetem 1767-ben szentté avatott professzorának, Kenty Szt. Jánosnak kívánt így emléket állítani. A dombormű a doktori köpenyt viselő, kezében könyvet tartó paptanárt örökíti meg.

A nem mindennapi felfedezésről, valamint a lengyel kötődésről a lelkes városvédő tájékoztatta az Egri Lengyel Kisebbségi Önkormányzat vezetőit is.

– Örömhír volt ez a számunkra, s jó érzéssel tölt el bennünket, hogy ilyen értékes emlék gazdagítja a várost. S ha netán az épület mostani felújítása után lehetővé válna a megtekintése, akkor az idelátogató honfitársaink figyelmébe ajánlanánk a harangot, amelyről a közeljövőben a magyarországi lengyel sajtó is beszámol majd – mondta Jadwiga Florianska elnök.

A 243 éve öntött harang – melynek feltételezett toronybeli társát a háborúban beönthették – ma is stabilan áll, füleinél fogva, kovácsoltvas pántokkal rögzítették a járomfára, nyelve koros bőrszíjon függ, s kisebb restaurálás után használható lenne.