HEOL

A magyar férfi kézilabda-válogatott számára szerda este véget ért a szerbiai Európa-bajnokság. Egy hete mindenki arról álmodott, hogy nemzeti csapatunk még vasárnap is érdekelt lehet. Bizonyára többen is tervezgették, miként tudnák szabaddá tenni magukat a végső küzdelmekre, hogy aztán szerdán este lecsapjanak a még szabad belépőjegyekre.

  A torna legjobb magyar játékosa kétséget kizáróan Császár Gábor volt. A 2005-ös junior vb-n bronzérmes csapatra lehet alapozni. FOTÓ: AFP

Az Izlandtól majd a szlovénektől elszenvedett vereség után az álom meghiúsult, de a hat mérkőzést a televíziók előtt végigizguló 9 millió 300 ezer néző, valamint a mérkőzéseket a helyszínen végigszurkoló 20-25 ezer magyar így is kellemes élményekkel gazdagodhatott. Sok szurkolónak ez volt élete első külföldi világversenye, ők a kudarccal végződött mérkőzések ellenére is pozitív élményekkel gazdagodhattak. Azokról nem is beszélve. akik a helyszínen ünnepelhették a franciák elleni sikert, vagy épp a spanyolok elleni döntetlent.

Az oroszok és a horvátok elleni pontszerzés már más kategória. Bár meccs közben mindkét alkalommal remekelt a válogatott, a befejezés hiányérzetet hagyott a drukkerekben. A csarnokban nem volt tapasztalható a kitörő öröm. Csupán az autókhoz, buszokhoz bandukolva került szóba, hogy tulajdonképpen örülhetünk is, hiszen épp úgy benne lehetett volna egy nagy „zakó” is. A csapat a nyolcadik helyezéssel teljesítette a szövetség által kitűzött célt, pedig mindenki elérhetőnek gondolta az érmet, amely azonban délibábnak bizonyult.

Aki kilátogatott Újvidékre, nem csalódott, legfeljebb pozitívan. A magyar-szerb ellentétet kevésbé lehetett tapasztalni – a horvátoknak már kijutott a jóból –, a város lakói elfogadták, hogy különféle nációk látogatnak hozzájuk. Türelmesen viselkedtek még akkor is, amikor a kocsmákban, esetleg az utcán hangoskodtak a vendégek. A diszkóban sem hagyták megverni azt a magyar szurkolót, aki a franciák elleni sikert egymagában ünnepelte. Szerencsére a magyarok sem vitték túlzásba a konfliktus élezését, igaz, a táborból hiányoztak a keményebb vonalhoz tartozó szurkolók.

Összességében Újvidék jól vizsgázott a magyar fizetésekhez képest olcsó jegyekkel, szállásokkal és éttermekkel – a csarnokban azonban húzósabb árakkal –, udvarias vendéglátással és karhatalommal, baráti lelátói légkörrel. Két esztendő múlva Magyarország is bizonyíthat, hiszen 2014-ben hazánk Horvátországgal közösen rendezi a női kontinenstornát. Bízzunk benne, hogy a szerbiai tornát is felülmúló szervezéssel és magyar éremszerzéssel.