Idővel csökken a véradástól való félelem

A véradás lélektani összefüggéseivel kapcsolatban Dorner László, az Eszterházy Károly Egyetem Pszichológia Intézetének munkatársa volt segítségünkre. Megtudhattuk tőle, hogy jelenleg túlnyomórészt a mai 40-es, 50-es korosztály véradási aktivitásának, illetve a nagy számú, újonnan bevont felsőoktatási hallgatónak köszönhetjük a stabil ellátottság jelentős részét.



– A véradás sajátos önkéntes magatartásforma, mivel ebben az esetben a hagyományos önkéntességgel ellentétben leggyakrabban nem kerülünk kapcsolatba a vérkészítményt kapó személlyel, s ez külön is értékessé teszi ezt a cselekvést – fogalmazott a kérdésünkre a pszichológus.

Hozzátette emellett azt is, hogy a véradóknak egyebek között új társas kapcsolatokat, a társadalom, illetve a szűkebb környezet általi elismertséget, egészségi állapotról történő folyamatos visszajelzést, valamint természetesen a segítségnyújtás örömét is jelenti ez a nemes a cselekedet.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A motiváció nem egységes, egyesek segíteni szeretnének, s akad, aki így szeretné meghálálni, hogy korábban vért kapott Fotó: Berán Dániel
[/caption]

– A hazánkban végzett motivációs vizsgálatok is azt mutatják, hogy a donorok leggyakrabban azért adnak vért, mert szeretnének segíteni beteg embertársaikon, vagy mert családjukban van transzfúzióban érintett személy, illetve indokként szerepel, hogy erkölcsi kötelességüknek érzik. Nem utolsósorban szeretnék, ha később ők is kapnának másoktól, ha szükség lesz rá, vagy esetleg szeretnék meghálálni, hogy korábban már kaptak másoktól. Néhányan pedig inkább úgynevezett énorientált motivációról számolnak be – tudhattuk meg a szakembertől.

Előfordulhat, hogy valaki korábbi betegség vagy testi tényező miatt nem adhat vért. Ilyenkor fontos a tájékoztatás a kizárás okairól. A véradás közbeni, utáni komplikációk esélyét megnöveli, ha nem pihenjük ki magunkat a véradás előtti este, vagy ha a testsúlyunk alacsony.

A véradástól távol maradók leggyakrabban a tűtől vagy rosszulléttől, megfertőződéstől vagy valamely betegség kiderülésétől való félelemmel indokolják, miért nem szeretnének vért adni.

– Néhány friss kutatás is alátámasztja, hogy a véradók kezdeti szorongása csökken a többszöri véradás hatására, és bizony a kezdeti félelmeket gyakran követi eufóriaérzés. Megfigyelhetjük továbbá azt is, hogy ha a véradás helyszíne nem könnyen elérhető, akkor nagyobb eséllyel maradnak távol a donorok– tette hozzá Dorner László.

Empátia kell

– Még ha szerencsére nem is fordul elő gyakran, de a személyzet részéről érkező nem megfelelő kommunikáció rossz érzelmi emlékekkel társul a donorok többségénél. Fontos, hogy ha véletlenül rosszul szúrják meg a személyt, vagy egyéb komplikáció lépne fel, barátságosan, részletesen tájékoztassák a probléma okáról, és a későbbi hasonló esetek elkerülése érdekében teendő lépésekről. Az ember hajlamos kevés rossz tapasztalatból is általánosítani – mondta a pszichológus.

Előfordulhat, hogy valaki korábbi betegség vagy testi tényező miatt nem adhat vért. Ilyenkor fontos a tájékoztatás a kizárás okairól. A véradás közbeni, utáni komplikációk esélyét megnöveli, ha nem pihenjük ki magunkat a véradás előtti este, vagy ha a testsúlyunk alacsony. Empátia kell – Még ha szerencsére nem is fordul elő gyakran, de a személyzet részéről érkező nem megfelelő kommunikáció rossz érzelmi emlékekkel társul a donorok többségénél. Fontos, hogy ha véletlenül rosszul szúrják meg a személyt, vagy egyéb komplikáció lépne fel, barátságosan, részletesen tájékoztassák a probléma okáról, és a későbbi hasonló esetek elkerülése érdekében teendő lépésekről. Az ember hajlamos kevés rossz tapasztalatból is általánosítani – mondta a pszichológus.

A motiváció nem egységes, egyesek segíteni szeretnének, s akad, aki így szeretné meghálálni, hogy korábban vért kapott Fotó: Berán Dániel -->