Kerti tudomány: hogyan készítsünk illatos, zamatos pálinkát?

Az idén mindenki – legyen az szőlő, gyümölcs vagy zöldségeskert tulajdonos – megtapasztalhatta, hogy a szélsőséges időjárás miatt mostanra – főként a gyümölcsök –  hamar elkezdtek hullani, félérett-érett állapotban. Itt az ideje a most érő szilva, őszibarack, nyári alma, nyári körte, stb. szedésének. Mivel környékünkön szépen termett idén a gyümölcs, sokan érdeklődnek, mit csináljanak a felesleggel és a lehullott gyümölccsel. A felesleges vagy éppen lehullott gyümölcsöt érdemes felhasználni pálinkacefre készítésre és erjesztésre. E különleges kerti tudományhoz ezúttal is rovatunk állandó szakértőjét, Nagy Szabolcsot (Eger, Kertünk boltja) hívtuk segítségül.

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Képünk illusztráció
[/caption]

– Kezdjük a szedéssel! Mit és hogyan szüreteljünk?
– Nagyon fontos a gyümölcs szedése! Érett, de ne túlérett, egészséges gyümölcsöt gyűjtsünk! Kerüljük az éretlen gyümölcs cefrézését, mert abból csak kis mennyiségű és gyenge aromájú pálinka nyerhető. Ha a földről kell felszedni, mindenképpen válogassuk át, és a hibákat vágjuk ki. Semmiképpen ne tegyünk a cefrébe beteg, moníliás gyümölcsöt! Penészes, rothadt, romlásnak indult gyümölcs erjesztésével ne foglalkozzunk, mert a pálinka dohos szagú és ízű lesz. Ez a hiba utólag már nem javítható. A sáros, talajszennyezett gyümölcsöt mossuk meg, mivel a lehullott gyümölcsök gyakran földdel, sárral, talajbaktériumokkal és számunkra szükségtelen vadélesztőkkel szennyezettek. Ezek nem kívánatos, ecetsavas, vajsavas és acetonos erjedést indíthatnak be. Az ilyet a legtöbb főzde el sem vállalja kifőzésre. Nyáron, kánikulában kora reggel szedjük a gyümölcsöt, hogy ne legyen túl meleg a becefrézéshez. A már majdnem túlérő gyümölcsünket minél gyorsabban dolgozzuk fel!

– Hogyan kezdjük el a cefrézést?
– A cefrézés tisztára mosott edényekbe, hordókba történjék. Előtte érdemes az eszközöket lefertőtleníteni. Nagyon fontos teendők a gyümölcsök minél kissebre való összevágása, zúzása, magozása! Aprító eszközökként szóba jöhet például szőlődaráló, répadaráló, fúrógépbe fogható habarcskeverő stb. A csonthéjasok magját az erjedés első időszakában távolítsuk el, amikor már a mag leül a hordó aljára és elválasztható, mivel a kajszi, őszibarack és a szilva mag beléből mérgező cián-hidrogén szabadulhat fel. A ledarált-pépesített gyümölcsöt, ha kevésbé lédús, vízzel kell pótolni, hogy folyékony legyen a cefre.

Néhány szó az optimális erjesztési folyamatról

Ha túl hideg a cefrénk, akkor nem indul el az erjesztési folyamat, ha túl meleg, nagyon gyorsan lezajlik a zajos erjedés (1-2 nap), és nem tud a cukor teljesen átalakulni alkohollá! A főerjedés közben a cefre felszínén laza szerkezetű „bunda” képződik (törkölykalap), melyben a fertőzést okozó baktériumok könnyen megtelepednek. Ezt elkerülhetjük, ha a bundát naponta többször visszanyomkodjuk a folyadék felszíne alá, és a cefrénket átkevergetjük. Az erjedés befejeződött, ha megszűnik a gázképződés, a cefre már nem édes, a törkölykalap lesüllyed a folyadékba és nem úszik benne semmi, színe kellemes, íze savanykás, alkoholos, nincs nyoma ecetnek, acetonnak vagy egyéb kellemetlen mellékterméknek.

Fontos, hogy a hordóba kerülő cefréhez már később, például másnap, már ne tegyünk újabb adagot, mert az előző napi cefrénk ha már beindult, az újabb gyümölcs leállíthatja a forrását! Lehetőség szerint mindig annyit dolgozzunk fel, amivel a tárolóedény kb. háromnegyed részig lesz. Ez azért lényeges, mert a zajos erjedés közben kifuthat a cefrénk, ha teli tesszük az hordóinkat!

– Miként jutunk finom és illatos pálinkához?
– Célunk a teljes cukortartalom alkohollá alakítása, valamint a kedvező íz és illat megőrzése. Minden cefréző azt szeretné, hogy olyan élesztőgombák dolgozzanak nála, amelyek ezeket a feladatokat képesek teljesíteni. A szabadban is jelenlevő vad- és penészélesztők is belekapnak a cukorba, de hatékonyságuk nem megfelelő, sőt szélsőséges esetben az egész cefrét képesek elrontani, ezért én mindenképpen az irányított erjesztést javaslom, ami az üzletekben kapható bor és cefre élesztővel indítható be! A lezúzott gyümölcsöt az erjesztés beindulása előtt érdemes pektinbontó anyaggal kezelni, amitől gyorsabban pépesedik a cefre, és illatban, zamatanyagban, mennyiségben is gazdagabb lesz a leendő pálinkánk! Fontos, hogy a kevésbé savdús gyümölcsöket (körte) mindenképpen savazzuk le, amit Ph méréssel tudunk beállítani. Optimális körülmények között 2,8-3,2 ph-t mutat a lakmusz. Az ennél gyengébb savasság veszélyes, mert felszaporodhatnak a tej-, vaj- és ecetsav-baktériumok, amelyek véglegesen elrontják az ízt, és a cukrot is lebontják az élesztőgombák elől.

Mikor célszerű kifőzetni a cefrét?

A kalkulált erjedés vége előtt 3-5 nappal érdemes aromafeltáró enzimmel kezelni a cefrénket, amitől nagyon finom gyümölcsös illatú és ízű pálinkát főzethetünk ki. A kierjedt cefre állás közben gyorsan fertőződik, alkoholtartalma pedig párolgás következtében csökken. Ezért gondoskodjunk a kierjedt cefre mielőbbi lefőzéséről, vagy légmentes takarásáról és hűvös helyen való tárolásáról. A tárolóedényeket töltsük fel most már színültig. Igyekezzünk olyan bérfőzdét keresni, ahol kisebb üsttel dolgoznak. Ha kellő mennyiséget viszünk, elkerülhetjük, hogy máséval öntsék össze. A kisebb üstben kifőzött főzetett pálinkát nevezzük kisüstinek.

– Mennyi időt szánjunk az erjedésre?
– Ha mindent jól csináltunk, és a hőmérséklet is optimális, elő-, fő- és utóerjedéssel együtt nagyjából kettő-négy hét alatt kierjed a cefrénk. Az erjedés ideje alatt a cefrét fertőzéstől, levegőtől védeni kell. Erre a célra kiválóan alkalmas a cefre felszínére borított műanyag fólia, vagy kotyogóval ellátott tető. Biztosítani kell a fejlődő gázok szabad távozását is, mivel ha ezt nem tesszük meg, a tároló edényünk fel is „robbanhat”. Legjobb eredmény 20-25 °C hőmérsékleten vezetett erjesztéssel érhető el.