Rovásra magyar!

2011. augusztus 19. 05:58 Stanga István
Hogy egész őszinte legyek, jómagam már azt sem igazán értem, miért is kell a települések határában rovásos helynévtáblákat állítani, azt pedig, hogy a rovásírás „tudománya” a Nemzeti Alaptanterv szerves része legyen (vagyis, hogy kötelező tananyaggá váljon), és hogy alkotmányos védelmet kapjon, enyhén szólva is erős túlzásnak gondolom.

Mik ezek?

X
A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Szó mi szó, igencsak elkötelezett ember lehet a Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője, ha minden esztendőben menetrendszerű pontossággal veszi elő a mostanság kétségkívül a második virágkorát élő – és Szegedi szerint „több ezer éves múltra” visszatekintő – úgynevezett székely-magyar rovásírás ügyét. Ám amíg a „Tiszteletbeli Székely” címet is birtokló EP-képviselő tavaly pusztán „az elmúlt 40+20 év kommunista-liberális fizikai és szellemi pusztítása” miatt napjainkra jószerivel teljesen feledésbe merült székely-magyar rovásírás (vagy ahogy Szegedi nevezi: hun-magyar rovásírás) iskolai kötelező tananyaggá tételét szorgalmazta, a minapi közleményében már részint az eddig elért eredményeket sorolta, részint pedig újabb ötleteket vetett fel. Szegedi szerint mindenféleképpen örömteli fejlemény, hogy az 1990-ben Erdélyből indult – és a Jobbik által utóbb importált – „rovásírásos táblaállítási misszió” keretében ezidáig már közel 200 helynévtáblát sikerült szerte az országban kihelyezniük, hiszen a székely-magyar rovásírás egyaránt szimbolizálja „a magyar élni akarást az őszinteséget, a magyar lélekből fakadó szeretetet és a kreativitást”. Ez azonban – mondja a képviselő – messze nem elég, ugyanis múlhatatlanul szükség lenne arra, hogy a rovásírás a Nemzeti Alaptanterv része legyen, továbbá, hogy alkotmányos védelmet kapjon, közelebbről, hogy a törvény „...különlegesen szigorú elbánásban részesítse azokat a személyeket, akik a rovásírással kapcsolatos tárgyakat megrongálják, hiszen a magyarságot lelkileg a legmélyebben sértik meg”.

No, már most, nekem – mint történelemtanárnak és mint a régmúlt korok iránt az átlagosál lényegesen jobban érdeklődő embernek – az ég világon semmiféle kifogásom sincs az ellen (sőt), ha valakik hagyományápolással múlatják az időt, mindazonáltal az rovásírással kapcsolatos ügybuzgalmat nem csupán érhetetlennek, de egyszersmind értelmetlennek is gondolom. Ha igazán őszinte akarok lenni, azt kell mondanom, számomra már ez az egész helynévtábla-állítási mizéria is elég visszás – az emberek többsége ugyanis még hallani se hallott a rovásírásról, a települések határában lévő táblaerdő pedig magyon finoman szólva sem esztétikus –, azt pedig, hogy a rovás „tudománya” a Nemzeti Alaptanterv szerves része legyen (vagyis, hogy kötelezővé anyaggá váljon), és hogy alkotmányos védelmet kapjon, igen erős túlzásnak vélem. És itt természetesen korántsem arról van szó, hogy valamely lelkes tanár ne szervezhetne olyan iskolai szakkört, ahol a rovásírással ismerkedhetnek meg a nebulók, de addig, amíg a gyerekeink a többi között az idegennyelv-tudás hiánya miatt képtelenek boldogulni a nagyvilágban, igazán fölösleges semmire sem használható tudnivalókkal tömni a fejüket. Arról nem beszélve, hogy – amint egy korábbi írásomban ezt már megjegyeztem – a rovásírás oktatásának semmivel sem nagyobb a létjogosultsága, mint ha mondjuk az íjászat, a solymászat vagy éppen a „táltosmesterség” fortélyait akarnánk elsajáttíttatni a diákokkal. Ami pedig az alkotmányos védelmet illeti..., nos, úgy hiszem, a rovásírásos tárgyak megrongálóit semmivel sem kell szigorúbban megbüntetni, mint mondjuk a köztéri szobrok meggyalázóit; amely műveletben mellesleg a Jobbiknak – lásd Novák Elődék akcióját a Károlyi-szobornál – meglehetősen komoly gyakorlata van. Ettől függetlenül persze, különösebb kifogás nem érheti a párt táblaállítási misszóját. Még mindig jobb ugyanis, ha táblákat avatnak, nem pedig gárdistákat.   

A cikk küldése e-mailben

X
Cikk címe:
Rovásra magyar!

Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

*-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

Cikk megosztása a közösségi portálokon

X
Ország, világ, gazdaság

F1: Érthetetlen, miért akkor kellett a bokszba állnom – Räikkönen

F1: Érthetetlen, miért akkor kellett a bokszba állnom – Räikkönen

„A csapat örül, én kevésbé. Ha nem hinném el nekik, amit mondanak, túl bonyolulttá válna.”

NB II: élő eredménykövető a 37. forduló mérkőzéseiről

A Kisvárda a kiesés elől menekülő Ceglédet fogadja • A Balmaz a már bajnok PAFC-hoz látogat.

Indy 500: Alonso az 5. helyről indul - élőben a futam az NSO-n

Fernando Alonso az 5. helyről vág neki a legendás 500 mérföldes versenynek – élő, szöveges közvetítés.

Honvéd–Celtic? Fradi–Partizani megint?! Kik lehetnek a mieink kupaellenfelei?

Honvéd–Celtic? Fradi–Partizani megint?! Kik lehetnek a mieink kupaellenfelei?

Június 19-én sorsolnak először • Két csapatunk kiemelt lesz, kettő nem. Zárt kapus Honvéd-meccsek jönnek.

MTK: „Érzékeltetni szeretném, miért estünk ki”

Az egyik távozó edző már bejelentette, milyen csapatnál dolgozik a jövőben – mestermérlegek.

Serie A: vereséggel zárta az idényt a Milan

Pisacane révén a 93. percben szerezte meg a győztes gólt a Cagliari.

Megyei Piactér