Fotó: PARAMOUNT - DE LAURENTIIS - ARTI / COLLECTION CHRISTOPHEL VIA AFP

Nyolcvanéves lett Al Pacino

Nyolcvanéves lett Al Pacino (1940. április 25.), az amerikai színjátszás egyik legnagyobb művésze. Intenzív, robbanékony játékával olyan hollywoodi klasszikusok sikeréhez járult hozzá, mint A Keresztapa-trilógia, a Serpico, a Kánikulai délután, A sebhelyesarcú, a Carlito útja vagy a Szemtől szemben.

Túl alacsony, túlságosan tapasztalatlan és túlságosan is olasznak néz ki – nagyjából ezek voltak a Paramount stúdió vezetőinek kifogásai, amellyel igyekeztek megvétózni Francis Ford Coppola döntését, hogy a mozinézők számára addig jóformán ismeretlen Al Pacinóra ossza Michael Corleone szerepét A Keresztapa (1972) című gengszterfilmjében. Coppola kitartott választása mellett és a Mario Puzo regényéből készült maffiaeposz első része meghozta az addig csak két filmben szereplő (Én, Natali és Pánik a Tű parkban), de színpadon már Obie- és Tony-díjakkal kitüntetett Pacino számára az áttörést Hollywoodban – írja az Origo.

Energikus, ugyanakkor rendkívül érzékeny, egyszerre ösztönös és intelligens játékáért Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjakra jelölték, s egycsapásra a method acting újabb fenegyerekeként kezdték emlegetni Hollywoodban. S nem csak színészi képességei miatt érdemelte ki az enfant terrible jelzőt: az 1974-es Oscar-ceremóniát nem kevés sértettséggel bojkottálta, azt nehezményezve, hogy az amerikai filmakadémia csupán mellékszereplőként, de a nála jóval kevesebb filmidőben szereplő Marlon Brandót a legjobb színész kategóriában jelölte (Brando el is nyerte a díjat, s más okokból ugyan, de ő sem jelent meg a gálán).

A bronxi szicíliai bevándorlók gyermekeként született, Lee Strasberg híres színésziskolája, az Actors Studio elvégzése előtt alkalmi munkákból tengődő Pacino alakításaiban sokszor megjelenik ez a sértett igazságérzetből fakadó lobbanékony harag.

Al Pacino mindig arra törekszik, hogy külsejét a figurához igazítsa – hol a haját, hol pedig a szakállát növeszti meg –, de a szemében még a gyengéd pillanatokban is valahogy ugyanaz a félelmetes düh tükröződik, amely nemcsak engem, hanem mindenkit lenyűgöz. Szerintem minden sztárban van valami félelmetes, valami megzabolázhatatlan. Lehet, hogy a néző azt hiszi, hogy ő lesz az, aki képes megszelidíteni, kordában tartani, lecsillapítani azt, aki emberi léptékkel már nem is mérhető – a sztárt – írta a színészt a Serpicó-ban (1973) és a Kánikulai délután-ban (1975) is rendező Sidney Lumet Hogyan készül a film? című kötetében.

Ez a permanens düh persze azért is szembeötlő, mert Al Pacino már mozikarrierje első szakaszában, az 1970-es években készült filmjeiben rendre olyan figurákat alakított, akiknek köze van az erőszakhoz és a bűn világához. A szicíliai bevándorlók amerikai álmát a származás diktálta összetartozás és a hatalomvágy rémálmaként, mintegy modernkori királydrámaként tálaló A Keresztapá-t megelőzően a Pánik a Tű parkban című drámában (1971, r.: Jerry Schatzberg) kiüresedett életében vergődő drogdíler volt, a Serpicó-ban megingathatatlan igazságérzetű rendőr, aki elkeseredett harcot vív a rendőrséget behálózó korrupcióval, A Keresztapa 2-ben (1974) tovább mélyítette a háborús hősből maffiózóvá vedlő Michael Corleone erkölcsi bukástörténetét, a Kánikulai délután-ban alkalmi bankrabló, aki a barátja nemváltó műtétjéhez akar pénzt szerezni, és forrófejű, a tettlegességtől sem visszariadó védőügyvéd, aki fokozatosan csalódik az igazságszolgáltatási rendszerben Az igazság mindenkié (1979, r.: Norman Jewison) című tárgyalótermi drámában.

Az évtizedben csupán két olyan filmben szerepelt, ahol az általa csontig hatoló hitelességgel megformált figura nem kerül szoros (és gyakran kibékíthetetlen) kapcsolatba a bűn erőszakos világával. Az Erich Maria Remarque Hiába futsz című regényéből készült Bobby Deerfield-ben (1977, r.: Sydney Pollack) hidegvérű, mindennapjait a szigórú önkontroll és kockázatelemzés jegyében igazgató autóversenyző, aki egy baleset és egy halálos beteg nő iránt fellobbanó szerelme miatt értékeli át az életét. A Madárijesztő-ben (1973, r.: Jerry Schatzberg) az általa alakított, sosem látott fiához igyekvő egykori tengerész egyenesen elutasítja az erőszakot – kivételes, a színész imázsára rácáfoló szerep ez, amelyet renkívüli hitelességgel, életigenlő humorral, józan romlatlansággal, ugyanakkor a mélyből feltörő fájdalommal formált meg. A Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert remekművet egyébként Zsigmond Vilmos fényképezte.

Ma már kultikusnak számító szerepei (Portyán, A sebhelyesarcú) ellenére Pacino karrierje kisebb zuhanásnak indult a nyolcvanas években: 1980 és 1989 között mindössze öt filmben szerepelt, míg a megelőző évtizedben kilenc forgatáson vett részt. Inkább színházban játszott. Persze, Al Pacino soha nem tartozott azon színészek közé, akik évente akár több filmet is forgatnak – elmélyült, részletgazdag alakításaira, a karakter száz százalékos megértésére és a teljes átlényegülésre időre van szüksége.

A legtöbb színész csak eljátssza a szerepet, de Al Pacino eggyé válik velük.

Annyira tökéletesen átlényegül a karakterré, hogy a film vagy a színdarab vége után is még sokáig benne marad – mondta a színészről mestere, Lee Strasberg, megerősítve azt a legendát, hogy Al Pacino még a forgatások szünetében sem hajlandó másképp viselkedni, mint a figura, amelynek épp a bőrébe bújt.

S kétségkívül érzelmileg megterhelő lehet egy olyan karakter hiteles megformálása, mint Steve Burns fedett nyomozó a Portyán-ban (1980, r.: William Friedkin), aki egy sorozatgyilkos után kutatva, mintegy csaliként merül el a homoszexuális SM-szubkultúrában.

A bemutatásakor melegjogi aktivisták által hevesen támadott filmet (főleg a homofóbia alaptalan vádjára felülve) a legtöbb kritikus fércműként bírálta a mára klasszikussá vált filmet, ahogy a showbiznisz világát magánéleti válságban feltáró komédia, a Szerző, szerző! (1982, r.: Arthur Hill) sem aratott babérokat. Roger Ebert kritikájában egyenesen azt kérdezte:

Mit keres Al Pacino ebben a katyvaszban? Mi történik a karrierjével?

A karrierjét féltőknek Al Pacino a Howard Hawks 1932-es klasszikusát a nyolcvanas évekre aktualizáló A sebhelyesarcú-ban (1983) adott markáns választ. A film létrejötte eleve Pacinónak köszönhető: miután látta Hawks eredetijét, rábeszélte az ügynöki képviseletét is ellátó Martin Bregman producert a remake-re. Pacino ugyanakkor maradt volna a harmincas éveknél, az már a rendezésre eredetileg felkért Lumet ötlete volt, hogy a a szesztilalom Chicagójában játszódó gengsztertörténetet igazítsák a nyolcvanas évekre, a kubai bevándorlók által ellepett, kokainmámorban úszó Miami talmi csillogására. Lumet ugyanakkor több politikát szeretett volna a filmbe csempészni (konkrétan: a kormány felelősségét firtatta volna a kábítószerkereskedelem mértékét illetően), ezért Bregman lecserélte Brian De Palmára, s forgatókönyvírónak felkérte Oliver Stone-t, aki viszont csak azután mutatott érdeklődést a film iránt, miután beszélt Lumet-vel, s beleszeretett az általa kigondolt változtatásokba.

Pacino erőszakban és keresetlen szókimondásban tobzódó A sebhelyesarcú-ja új irányt mutatott a gengszterfilmeknek, levetve magáról minden eleganciát és szentimentális romantikát, miközben a film egésze (beleértve Al Pacino elementáris játékát) a szélsőségekig stilizált eszközökkel mutatja be a hataloméhes bűnözők nyers, gátlástalan és kegyetlen világát.

Aztán Pacino filmkarrierje valóban megfeneklett.

A függetlenségi háború bukásra ítélt fércműve (Amerika fegyverben, 1985, r.: Hugh Hudson) után négy évig csak színházban játszott, s csupán A szerelem tengere (1989, r.: Harold Becker) című neo-noir kiábrándult zsarujaként vett új lendületet filmes pályafutása.

A kilencvenes évek elején Coppolával lezárta A Keresztapa-trilógiát (1990), kiemelkedett Warren Beatty képregényadaptációjának (Dick Tracy, 1991) szereplőgárdájából, Michelle Pfeiffer oldalán új aspektusba helyezte a párkapcsolati dilemmákat a Krumplirózsá-ban (még akkor is, ha a filmet rendező Garry Marshall kritikusai joggal kérik számon, hogy az 1991-es film kiindulópontjául szolgáló darab női főszerepét Terrence McNally nem egy Pfeifferhez hasonlatos szépségre, hanem egyenesen Kathy Bates-re írta).

Pacino eddigi egyetlen Oscar-díját egy újabb remake, az Egy asszony illata (1992) hozta el számára (Martin Brest az olasz Dino Risi 1974-es komédiáját amerikanizálta, amelyben Vittorio Gassman alakította a főszerepet) – s bár tökéletesen hozta a lobbanékony természetű vak katonatisztet, nem ez volt a legjobb alakítása az évtizedben. Akkor már inkább a David Mamet darabjából készült Glengarry Glen Ross (1992, r.: James Foley) ügyeskedő ingatlanügynöke, amelyért az Egy asszony illatá-val egy évben jelölték mellékszereplői Oscarra (eddig összesen kilencszer jelölték akadémiai díjra) vagy a Carlito útja (1993, r.: Brian De Palma) börtönből szabadult, becsületes életre vágyó, de a bűn szorításában vergődő nehézfiúja.

Noha karrierjének a kilencvenes években kezdődő második szakaszában Al Pacinót egyre többször illetik azzal a kritikával, hogy hajlamos túljátszani a szerepeit, a végletekig fokozott érzelmeket sokszor megköveteli a szerepe, ráadásul egy-egy film épp az alakítása miatt is vált felejthetetlenné, legyen szó megszállott rendőrről (Szemtől szemben, 1995, r.: Michael Mann), szánalmasan kisstílű maffiózóról (Fedőneve: Donnie Brasco, 1997, r.: Mike Newell), rámenős tévés riporterről (A bennfentes, 1999, r.: Michael Mann), szenvedélyes amerikaifoci-edzőről (Minden héten háború, 1999, r.: Oliver Stone) vagy magáról a sátánról (Az ördög ügyvédje, 1997, r.: Taylor Hackford).

A színészi munkához elengedhetetlen megszállottságról, szenvedélyről és gyötrelemről Al Pacino fikciós dokumentumfilmek rendezőjeként is igyekezett árnyalt képet festeni: a Richárd nyomában (1996) esetében Shakespeare, a Wilde Salomé-ban (2011) Oscar Wilde nyomába eredve mutatta meg, hogy a színész hogyan próbál az alkotói szándékait, a leírt szavak minden korszakban általános érvényű jelentését fürkészve közelebb jutni színpadi szerepeinek még hitelesebb megformálásához.

A kétezres évek elején a saját maga finanszírozta és rendezte Kínai kávé (2000), majd a norvég Erik Skjoldbjærg Álmatlanság című thrillerének Christopher Nolan által dirigált remake-jében (2002), illetve A velencei kalmár (2004, r.: Michael Radford) Shylockjaként tudta igazán megmutatni érett kori tehetségét – egész egyszerűen azért, mert az évtizedben készült filmjeiben (Pénz beszél, Beavatás, A törvény gyilkosa) legtöbbször önismétlésre kényszerült, a forgatókönyv szorításában nem találva kiutat a megújuláshoz.

A 2010-es években főként a televízióban aratott sikereket, például a Dr. Jack Kevorkian történetéből készült Dr. Halál (2010, r.: Barry Levinson) című eutanáziadrámában vagy a szintén megtörtént eseményeket feldolgozó, a legendás zeneproducer gyilkossági ügyét felelevenítő Phil Spector (2013, r.: David Mamet) címszereplőjeként. A moziban néhány aprócska villanás mellett a Danny Collins (2015, r.: Dan Fogelman) kiöregedett rocksztárjaként alakított emlékezeteset, illetve a Netflix által gyártott, a mozikban csak korlátozottan forgalmazott Martin Scorsese-gengsztereposz, Az ír (2019) Jimmy Hoffájaként. A szakszervezeti vezető szerepében Al Pacino ugyanazt tudta megmutatni elementáris hitelességgel, amit karrierje kezdetén Michael Corleoneként: hogy egyetlen szerepben képes ötvözni az amerikai elit és a munkásosztály erkölcsi zsákutcába tartó hősét.

Borítókép: Al Pacino a Serpico című filmben

A Mindmegette karácsonyi ajánlata
Készülj velünk az ünnepekre! Készítsd el a legjobb recepteket!

Hozzászólások

A Mindmegette karácsonyi ajánlata
Lazac, töltött káposzta, pulykasült? Segítünk, hogy mi kerüljön karácsonykor az asztalra
szponzorált tartalom
Vásárolj Kiváló Minőségű Élelmiszert!
nem semmi
Vadító dekoltázst villantott Tóth Andi, csak kapkodjuk a fejünket
uniós költségvetés / 6 órája
Varsó elárulta: ezekkel a feltételekkel állnának el a vétótól
Brüsszelnek garanciát kell adnia arra, hogy valóban „csak” az EU-költségvetés és a járvány miatti mentőalap forrásainak védelmére használja a feltételrendszert.
Gyász
Életünknek egén fénylő csillag voltál, Itt hagytál bennünket, még csak nem is szóltál, Most, hogy már kialudt az az áldott fényed, Pótolhatatlan lesz a Te drága lényed. Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Mucsi Zoltánné született Jámbor Erzsébet 2020. november 25-én, életének 61. évében itt hagyott bennünket. Hamvait 2020. december 14-én 13 órakor az egri Rozália temetőben polgári szertartás szerint kísérjük utolsó útjára. Amíg élünk, emléke szívünkben él.
Fájó szívvel tudatjuk, hogy drága Édesanyánk, Nagymamánk, Dédnagymamánk CSEH ZSIGMONDNÉ sz. LOVÁSZ MÁRIA 85 éves korában csendesen, örökre elaludt. Búcsúztatása szűk családi körben, 2020. december 3-án 14:00 órakor lesz az egri Lajosvárosi temetőben. Köszönetünket fejezzük ki a felsőtárkányi Békés Otthon Vezetőjének, valamennyi Dolgozójának a szeretetteljes, lelkiismeretes gondozásért. A gyászoló család
Küzdöttél, de már nem lehet, Csend ölel át és szeretet, csak az hal meg, kit felednek, Örökké él, kit igazán szeretnek. Mély fájdalommal tudatjuk, mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Szabó Béla nyugalmazott Iskola Igazgató és Kápolna Község Díszpolgára életének 86. évében 2020. november 24-én itt hagyott bennünket. A szűk családi kör 2020. december 03-án 12.00 órakor a Kápolnai temetőben végső búcsút vesz és örök nyugalomra helyezi. Gyászoló család és Kápolna Község Önkormányzata.
"Örök álom lezárta szemed, megpihenni tért két dolgos kezed. Számunkra Te sosem leszel halott, örökké élni fogsz, akár a csillagok." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BÓTA LÁSZLÓNÉ FARKAS MÁRIA pedagógus 2020. november 20-án, életének 78. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Drága halottunktól 2020. december 4-én 14.30 órakor római katolikus szertartás szerint az egri Donát temető kápolnája előtt veszünk búcsút és örök nyugalomra helyezzük. Gyászmise a Dobó téri Minorita templomban 17 órakor lesz. Drága emléke szívünkben örökké él!
Mély fájdalommal tudatom mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SÜTŐNÉ FERENCZ TERÉZ Egerszalók nyugalmazott jegyzője, örök nyugalomra helyezése a Felnémeti temetőben 2020. december 4-én 11 órakor lesz. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló férje és családja
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal akik, ismerték és szerették, hogy özv. NAGY JÓZSEFNÉ életének 82.évében csendesen eltávozott közülünk. Temetéses 2020. december 3-án 14 órakor lesz az Andornaktályai temetőben. Gyászoló lányai és családjaik
"Örök álom lezárta szemed, megpihenni tért két dolgos kezed. Számunkra Te sosem leszel halott, örökké élni fogsz, akár a csillagok." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BÓTA LÁSZLÓNÉ FARKAS MÁRIA 2020. november 20-án, életének 78. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Drága halottunktól 2020. december 4-én 14.30 órakor római katolikus szertartás szerint az egri Donát temető kápolnája előtt veszünk búcsút és örök nyugalomra helyezzük. Gyászmise a Dobó téri Minorita templomban 17 órakor lesz. Drága emléke szívünkben örökké él! Táviratcím: 3300 Eger, Karéj utca 12.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapa, nagypapa, dédnagypapa FARKAS EMIL / volt OÉÁ dolgozója / életének 89.évében elhunyt. Temetése 2020. december 1-jén kedden 10 órakor lesz a Felnémeti temetőben. Egyúttal köszönetet mondunk mindazoknak, akik fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
Mély megrendüléssel, fájó szívvel tudatjuk, hogy drága Édesapánk VRATARICS CSABA tragikus hirtelenséggel életének 63. évében 2020. november 26-án elhunyt. Temetése Besenyőtelken a Rákóczi Ferenc utcai temetőben, 2020. december 1-én 11 órakor lesz. Gyászoló fiai és lánya
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett Édesanyánk KUTNYÁK GYULÁNÉ szül. Gyenes Mária életének 75. évében elhunyt. Búcsúztatásáról a család későbbiekben intézkedik.
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik drága Édesanyánk Molnárné DEUTCH MAGDOLNA búcsúztatásán megjelentek. Zsolt, Tamás
Mélyen megrendülve adjuk hírül, hogy Ináncsi Dezső 2020. november 10-én, életének 67. évében elhunyt. Hamvait 2020. december 02-án (szerdán) 15 órakor, Római Katolikus szertartás szerint helyezzük végső nyugalomra a nagytályai temetőben. "Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek." /Juhász Gyula/
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Drága Édesanyám, Anyósom, Nagymamám, Dédnagymamánk özv. LUDVIG FLÓRIÁNNÉ szül. Smuczer Teréz életének 99.évében 2020. november 16-án, rövid szenvedés után elhunyt. A járvány időszak miatt, 2020. november 26-án, római katolikus szertartás mellett, szűk családja körében fájdalommal, megtört szívvel vettünk végső búcsút szerettünktől. Ezúton fejezzük ki köszönetünket a Berva-völgyi Idősek Otthona minden dolgozójának szeretetteljes gondozását. A gyászoló család
"Az életnek véget kell érnie, de a szeretetnek nem." Mély megrendüléssel és fájó szívvel tudatjuk, hogy KOCSIS ISTVÁN életének 86. évében elhunyt. Temetése 2020. november 30-án, délután 15 órakor a recski temetőben lesz, előtte 14.30 órakor gyászmisét mondatunk érte. Ezúton mondunk köszönetet azoknak, akik fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
Hálás szívvel mondok köszönetet az egész család nevébe, akik drága halottunkat TÓTH tuza BÉLÁT / Fedémesen/ utolsó útjára elkísérték. Köszönjük a rengeteg koszorút a sok virágot az együttérző szavakat és a sok-sok imát. A gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága Édesanyánk ZAGYVA BÉLÁNÉ Erzsike néni az Egri Dohánygyár nyugdíjasa, a Heves Megyei Népművészeti Egyesület volt tagja 2020.november 17-én elhunyt. Élt 95. éve. Szentmise végső búcsúztatására 2020. december 4-én ( pénteken) 13.30 órai kezdettel az egri Minorita templomban lesz ( Dobó tér 4.), és ezt követően hamvainak elhelyezésére a templom kriptájában 14 órakor kerül sor. Aki szeretné kegyeletét leróni, az legfeljebb egy szál virággal megteheti. Fiai: Béla, István és családjaik
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy özv. TÓTH LÁSZLÓNÉ életének 90. évében csendesen eltávozott közülünk. Temetése 2020. november 27-én 15 órakor lesz az egri Hatvani temetőben katolikus szertartás szerint. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapa, nagyapa SZABÓ MIKLÓS (Micu, volt VOLÁN-dolgozó) életének 62. évében elhunyt. Temetése 2020. november 27-én pénteken, 13.30 órakor lesz a Lajosvárosi temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ALBERT TIBOR (Szihalom község volt VB. Titkára) 2020. November 21-én elhunyt. Temetése 2020. november 26-án délelőtt 10 órakor lesz a szihalmi községi temetőben. A gyászoló család
Megrendülten tudatjuk, hogy Édesapánk LEHÓCZKY JÓZSEF életének 86. évében elhunyt. Temetése 2020. november 30-án 14 órakor lesz a Kisasszony temetőben. Lelkéért szentmisét mondatunk a temetés előtt 13.30 órakor. Szerető családja " Váratlanul ért halálod, búcsú nélkül mentél el, aludd szépen örök álmod, soha nem felejtünk el! Nyugodj békében. "
csúcstechnika / 7 órája
Az utolsó két Leopard tank is megérkezett Tatára
Forma-1 / 8 órája
Vizsgálatot indítottak Grosjean balesete miatt
vízilabda / 8 órája
Férfi ob I: az egri vízilabda nagyjai már apaként szurkolhatnak
Heol
szuperhős / 9 órája
Igazi csoda! 102 évesen másodszorra is túlélte a koronavírust
Felvette a behatolót / 9 órája
TikTokra táncolt, mikor megtámadták – szegény, így lett híres
beruházás / 9 órája
Bővül a Jeruzsálem úti bölcsőde Gyöngyösön
Sz. Sz. I.