Ország-világ

2021.11.10. 11:47

Háromezer milliárd forintnyi büntetést róttak ki a Google-re

Három, külön-külön is horribilis összegű büntetést szabott ki az elmúlt években az Európai Bizottság a Google-re. Az ügyek egytől egyig az Európai Bíróságon kötöttek ki, az elsőben éppen ma hoz ítéletet a luxembourgi testület. Az ügyek az internetes keresések és a netes reklámpiac torzításáról szólnak, egyúttal megmutatják, miképpen befolyásolhatja a piac és a fogyasztók szokásait egy technológiai óriásvállalat.

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Három ügyben összesen 8,25 milliárd euró bírságot szabott ki az elmúlt években a Google-re az Európai Bizottság. Hogy nagyjából a háromezer milliárd forintnak megfelelő összeg már a technológiai óriásvállalatnak sem aprópénz, azt jól jelzi, hogy a Google mind a három esetben perre ment Luxembourgban – írja elemző cikkében a Médiapiac. A büntetés alapját súlyosnak mondható versenyjogi szabályszegések adták, de hogy a szankciók megalapozottak-e azokról, arról az Európai Bíróság mondja ki a végső szót. Az első ügyben éppen ma.

Az első ügy

Az Európai Bizottság 2017 nyarán úgy döntött, hogy 2,42 milliárd eurós bírságot szab ki a Google-re, mert a társaság megsértette az uniós trösztellenes szabályokat.

Brüsszel szerint az óriásvállalat visszaélt keresőmotorja piaci erőfölényével, amikor jogsértő módon előnyt biztosított saját maga egy másik szolgáltatásának, a Google ár-összehasonlítónak.

A bizottság röviden összefoglalta a jogi helyzetet. Brüsszel rögzítette, hogy a Google fő terméke a cég keresőmotorja, amely internetes keresést végez a fogyasztók számára, akik e szolgáltatásért adataikkal fizetnek. A társaság bevételeinek mintegy 90 százaléka származik reklámból, például azokból, amelyeket a Google jelenít meg a fogyasztóknak egy-egy lekérdezés nyomán.

A Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára. Az efféle szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a fogyasztók összehasonlítsák az interneten kínált termékeket és azok árait, s kiválasszák a legkedvezőbb árat kínáló online kereskedőket, ideértve a gyártók online áruházait és az olyan online piactereket, mint például az Amazon és az eBay.

A Google ár-összehasonlítója kezdetben gyenge eredményeket hozott, így az óriáscég 2008-ban változtatott stratégiáján. A Google – keresőmotorja segítségével – módszeresen kiemelt elhelyezést garantált saját ár-összehasonlító szolgáltatásának, ezzel együtt a találati listán hátra sorolta a rivális ár-összehasonlítókat. Nem véletlenül.

A felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók jóval gyakrabban kattintanak a Google keresőjében megjelenő találati listán elöl álló, azaz jobban látható találatokra, mint a többire. A felhasználók még az asztali gépeken is 95 százalékban kattintanak a találati lista első oldalán látható tíz előre sorolt találat valamelyikére. A sorrend annyira nem mindegy, hogy az összes kattintás körülbelül 35 százaléka jut az első helyen álló linkre, miközben a találati lista második oldalának vezető helyén látható link már csak a kattintások egyetlen százalékát kapja. A mobil eszközök esetében ez a hatás még jelentősebb, hiszen a képernyő mérete sokkal kisebb.

Mivel a Google csak a maga ár-összehasonlítójának garantált kedvező elhelyezést, és a versenytársak szolgáltatásait hátrább sorolta, így jelentős előnyhöz juttatta saját szolgáltatását

– állapította meg a bizottság, hozzátéve: a lépés nyomán a Google ár-összehasonlítójának forgalma jelentősen megnövekedett a versenytársak és az európai fogyasztók kárára.

A második ügy

A Google azért, hogy bebetonozza erőfölényét az általános internetes keresés terén, 2011 óta jogellenes korlátozásokat vezetett be az Android eszközgyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára

– ezt már a második ügyben, 2018 júliusában állapította meg a bizottság, egyúttal 4,34 milliárd euró összegű bírságot szabott ki az óriásvállalatra.

A bizottság rögzítette a részleteket. A kiindulópont itt is az, hogy bevételének túlnyomó részét a Google a keresőmotorja révén szerzi meg. A vállalat már korán felmérte, hogy a mobilinternetre való áttérés – amely folyamat a 2000-es évek közepén kezdődött – a Google Search szempontjából alapvető változást jelent. A cég igyekezett elérni, hogy a felhasználók ne csak asztali gépükön, de mobiljukon is a Google Search-öt alkalmazzák. Itt jön a képbe az Android, ezzel működik manapság az intelligens mobileszközök mintegy 80 százaléka.

A Google az eszközgyártók és a mobilhálózat-üzemeltetők számára három szerződéses korlátozást vezetett be, s a bizottság szerint ezek révén lényegében arra használta az Androidot, hogy bebetonozza keresőmotorja erőfölényét. Az Android engedélyköteles mobiloperációs rendszer, ami azt jelenti, hogy a mobileszközgyártók csak engedéllyel helyezhetik el termékeikben az Androidot. A Google ugyanakkor mobilalkalmazásait és szolgáltatásait csomagban kínálja, amely magában foglalja a Google Play Store-t, a Google Search alkalmazást és a Google Chrome böngészőt.

A bizottság szerint a világcég kétfajta illegális árukapcsolást végzett. Egyrészt a Google elérte, hogy Google Search alkalmazást előzetesen telepítsék gyakorlatilag az Európai Gazdasági Térségben értékesített valamennyi Android eszközre. Másodszor tett azért, hogy a Chrome is felkerüljön a készülékekre. Az árukapcsolás mellett tiltásokat és pénzügyi ösztönzőket is alkalmazott a Google, a bizottság pedig összességében arra jutott, hogy a cég jogsértő módszereket is tartalmazó átfogó stratégiát alkotott arra, hogy az általános internetes keresés során élvezett erőfölényét a mobilinternet korában is bebetonozza.

A harmadik ügy

Az Európai Bizottság 2019 márciusában 1,49 milliárd euró bírságot szabott ki a Google-ra, szintén az uniós antitrösztszabályok megsértése miatt.

A Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy különféle honlapokkal kötött szerződésekben korlátozó záradékokat írt elő, amelyek megakadályozták a Google versenytársait abban, hogy a weboldalakon keresési hirdetéseket helyezzenek el.

A bizottságnál az ügy kapcsán felidézték, hogy az újságok honlapjai, a blogok, az utazási weboldalak gyakran rendelkeznek keresőfunkcióval. Amikor egy felhasználó így keres, a weblap keresési találatokat és keresési hirdetéseket is kiad – utóbbiak a keresési találatok mellett jelennek meg. A Google – mint egy reklámbróker – közvetítőként működik a hirdetők és a weboldalak tulajdonosai között, akik profitálni szeretnének a keresési találatokat megjelenítő oldalakon lévő szabad felületekből.

A Google messze a legerősebb piaci szereplő volt az online keresési hirdetések közvetítése terén az Európai Gazdasági Térségben: piaci részesedése 2006 és 2016 között több mint 70 százalék volt. Az online keresési hirdetéseket alkalmazó más versenytársak – például a Microsoft és a Yahoo – nem értékesíthettek hirdetési felületet a Google saját keresőmotorja által kiadott találatokat megjelenítő oldalakon. A bizottság a vizsgálat során több száz ilyen megállapodást vizsgált át, és megállapította például, hogy a Google szerződései 2006 óta kizárólagossági záradékokat tartalmaztak. Ez azt jelentette, hogy a kiadók a keresési találatokat megjelenítő oldalakon nem helyezhették el a versenytársak keresési hirdetéseit. A cég 2009-től a kizárólagossági záradékokat fokozatosan felváltotta az úgynevezett kiemelt elhelyezés-záradékokkal.

Ezek szerint a kiadóknak a találatokat megjelenítő oldalaik legszembetűnőbb részeit a Google hirdetései számára kellett fenntartaniuk, és meg kellett jeleníteniük egy minimálisan előírt számú Google keresési hirdetést. Ennek eredményeként a Google versenytársait megakadályozták abban, hogy keresési hirdetéseket a weboldalak leglátványosabb és leggyakrabban felkeresett részein tegyék közzé. Harmadrészt – szintén 2009 óta – a Google szerződései olyan záradékokat is tartalmaztak, amelyek előírták a kiadók számára, hogy a konkurens hirdetések megjelenítési módjának módosítása előtt a Google írásbeli jóváhagyását kérjék. Vagyis a Google ellenőrizhette, hogy a konkurens keresési hirdetések mennyire vonzóak, és milyen gyakran kattintanak rájuk.

A Google riválisai nem lehettek valódi versenytársak vagy azért, mert egyértelműen megtiltották számukra, hogy megjelenjenek a weboldalakon, vagy azért, mert a Google a legértékesebb hirdetési helyeket megtartotta magának az adott honlapokon, miközben azt is ellenőrizte, hogy a versenytársak keresési hirdetései hogyan jelentek meg

– összegzett a bizottság. Hozzátette: a Google gyakorlata azt eredményezte, hogy a cég visszaélt erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítői piacán, s megakadályozta az érdemi versenyt.

Ítéletek

Mint a Médiapiac.com a luxembourgi bíróságtól megtudta, az első ügyben ma terveznek ítélet kihirdetését. A második ügyben a tárgyalást már megtartották, ott a verdikt jövőre várható. A harmadik ügy eldöntésére még várni kell.

Frissítés

Döntést hozott szerdán az Európai Bíróság a Google egyik ügyében.

A bírói testület elutasította a világcég keresetét az Európai Bizottság korábbi határozatával szemben, és fenntartotta a technológiai óriásra kiszabott 2,42 milliárd eurós bírságot.

Az ügy előzménye, hogy Brüsszel szerint a Google visszaélt piaci erőfölényével, amikor előnyben részesítette saját ár-összehasonlító vásárlási szolgáltatását más hasonló szolgáltatásokkal szemben, azaz a keresőmotor csak a maga ár-összehasonlítójának garantált kedvező elhelyezést, és a versenytársak szolgáltatásait hátrább sorolta, így jelentős előnyhöz juttatta magát.

Az Európai Bizottság az elmúlt években három, külön-külön is tekintélyes összegű büntetést szabott ki a Google-re, összesen 8,25 milliárd euró, azaz nagyjából háromezer milliárd forint értékben. A vállalat mindhárom esetben perre ment Luxembourgban. Az első ügyről ma született döntés, amely eszerint a világ vereségével zárult.

A Google állásfoglalása

az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke mai döntésével kapcsolatban, amely elutasította a Google fellebbezését és helybenhagyta az Európai Bizottság 2017. évi határozatát (és a 2017. évi bírság mértékét) a Google Shopping szolgáltatással kapcsolatban. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a fellebbezés ellenére a Google már több mint 3 évvel ezelőtt végrehajtotta a szükséges változtatásokat.

„A Shopping hirdetések mindig is segítették az embereket abban, hogy gyorsan és könnyen megtalálják a keresett termékeket, és támogatást nyújtottak a kereskedőknek abban, hogy elérjék potenciális vásárlóikat. Az ítélet egy nagyon speciális tényálláshoz kapcsolódik, és bár alaposan át fogjuk tekinteni, már 2017-ben változtatásokat hajtottunk végre, hogy a Google Shopping szolgáltatása megfeleljen az Európai Bizottság döntésének. Megoldásunk több mint három éve sikeresen működik, és több mint 700 összehasonlító vásárlási szolgáltatás számára több milliárd kattintást generált.”

Borítóképünk illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!