2021.11.10. 11:47
Háromezer milliárd forintnyi büntetést róttak ki a Google-re
Három, külön-külön is horribilis összegű büntetést szabott ki az elmúlt években az Európai Bizottság a Google-re. Az ügyek egytől egyig az Európai Bíróságon kötöttek ki, az elsőben éppen ma hoz ítéletet a luxembourgi testület. Az ügyek az internetes keresések és a netes reklámpiac torzításáról szólnak, egyúttal megmutatják, miképpen befolyásolhatja a piac és a fogyasztók szokásait egy technológiai óriásvállalat.
Forrás: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Három ügyben összesen 8,25 milliárd euró bírságot szabott ki az elmúlt években a Google-re az Európai Bizottság. Hogy nagyjából a háromezer milliárd forintnak megfelelő összeg már a technológiai óriásvállalatnak sem aprópénz, azt jól jelzi, hogy a Google mind a három esetben perre ment Luxembourgban – írja elemző cikkében a Médiapiac. A büntetés alapját súlyosnak mondható versenyjogi szabályszegések adták, de hogy a szankciók megalapozottak-e azokról, arról az Európai Bíróság mondja ki a végső szót. Az első ügyben éppen ma.
Az első ügy
Az Európai Bizottság 2017 nyarán úgy döntött, hogy 2,42 milliárd eurós bírságot szab ki a Google-re, mert a társaság megsértette az uniós trösztellenes szabályokat.
Brüsszel szerint az óriásvállalat visszaélt keresőmotorja piaci erőfölényével, amikor jogsértő módon előnyt biztosított saját maga egy másik szolgáltatásának, a Google ár-összehasonlítónak.
A bizottság röviden összefoglalta a jogi helyzetet. Brüsszel rögzítette, hogy a Google fő terméke a cég keresőmotorja, amely internetes keresést végez a fogyasztók számára, akik e szolgáltatásért adataikkal fizetnek. A társaság bevételeinek mintegy 90 százaléka származik reklámból, például azokból, amelyeket a Google jelenít meg a fogyasztóknak egy-egy lekérdezés nyomán.
A Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára. Az efféle szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a fogyasztók összehasonlítsák az interneten kínált termékeket és azok árait, s kiválasszák a legkedvezőbb árat kínáló online kereskedőket, ideértve a gyártók online áruházait és az olyan online piactereket, mint például az Amazon és az eBay.
A Google ár-összehasonlítója kezdetben gyenge eredményeket hozott, így az óriáscég 2008-ban változtatott stratégiáján. A Google – keresőmotorja segítségével – módszeresen kiemelt elhelyezést garantált saját ár-összehasonlító szolgáltatásának, ezzel együtt a találati listán hátra sorolta a rivális ár-összehasonlítókat. Nem véletlenül.
A felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók jóval gyakrabban kattintanak a Google keresőjében megjelenő találati listán elöl álló, azaz jobban látható találatokra, mint a többire. A felhasználók még az asztali gépeken is 95 százalékban kattintanak a találati lista első oldalán látható tíz előre sorolt találat valamelyikére. A sorrend annyira nem mindegy, hogy az összes kattintás körülbelül 35 százaléka jut az első helyen álló linkre, miközben a találati lista második oldalának vezető helyén látható link már csak a kattintások egyetlen százalékát kapja. A mobil eszközök esetében ez a hatás még jelentősebb, hiszen a képernyő mérete sokkal kisebb.
Mivel a Google csak a maga ár-összehasonlítójának garantált kedvező elhelyezést, és a versenytársak szolgáltatásait hátrább sorolta, így jelentős előnyhöz juttatta saját szolgáltatását
– állapította meg a bizottság, hozzátéve: a lépés nyomán a Google ár-összehasonlítójának forgalma jelentősen megnövekedett a versenytársak és az európai fogyasztók kárára.
A második ügy
A Google azért, hogy bebetonozza erőfölényét az általános internetes keresés terén, 2011 óta jogellenes korlátozásokat vezetett be az Android eszközgyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára
– ezt már a második ügyben, 2018 júliusában állapította meg a bizottság, egyúttal 4,34 milliárd euró összegű bírságot szabott ki az óriásvállalatra.
A bizottság rögzítette a részleteket. A kiindulópont itt is az, hogy bevételének túlnyomó részét a Google a keresőmotorja révén szerzi meg. A vállalat már korán felmérte, hogy a mobilinternetre való áttérés – amely folyamat a 2000-es évek közepén kezdődött – a Google Search szempontjából alapvető változást jelent. A cég igyekezett elérni, hogy a felhasználók ne csak asztali gépükön, de mobiljukon is a Google Search-öt alkalmazzák. Itt jön a képbe az Android, ezzel működik manapság az intelligens mobileszközök mintegy 80 százaléka.
A Google az eszközgyártók és a mobilhálózat-üzemeltetők számára három szerződéses korlátozást vezetett be, s a bizottság szerint ezek révén lényegében arra használta az Androidot, hogy bebetonozza keresőmotorja erőfölényét. Az Android engedélyköteles mobiloperációs rendszer, ami azt jelenti, hogy a mobileszközgyártók csak engedéllyel helyezhetik el termékeikben az Androidot. A Google ugyanakkor mobilalkalmazásait és szolgáltatásait csomagban kínálja, amely magában foglalja a Google Play Store-t, a Google Search alkalmazást és a Google Chrome böngészőt.
A bizottság szerint a világcég kétfajta illegális árukapcsolást végzett. Egyrészt a Google elérte, hogy Google Search alkalmazást előzetesen telepítsék gyakorlatilag az Európai Gazdasági Térségben értékesített valamennyi Android eszközre. Másodszor tett azért, hogy a Chrome is felkerüljön a készülékekre. Az árukapcsolás mellett tiltásokat és pénzügyi ösztönzőket is alkalmazott a Google, a bizottság pedig összességében arra jutott, hogy a cég jogsértő módszereket is tartalmazó átfogó stratégiát alkotott arra, hogy az általános internetes keresés során élvezett erőfölényét a mobilinternet korában is bebetonozza.
A harmadik ügy
Az Európai Bizottság 2019 márciusában 1,49 milliárd euró bírságot szabott ki a Google-ra, szintén az uniós antitrösztszabályok megsértése miatt.
A Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy különféle honlapokkal kötött szerződésekben korlátozó záradékokat írt elő, amelyek megakadályozták a Google versenytársait abban, hogy a weboldalakon keresési hirdetéseket helyezzenek el.
A bizottságnál az ügy kapcsán felidézték, hogy az újságok honlapjai, a blogok, az utazási weboldalak gyakran rendelkeznek keresőfunkcióval. Amikor egy felhasználó így keres, a weblap keresési találatokat és keresési hirdetéseket is kiad – utóbbiak a keresési találatok mellett jelennek meg. A Google – mint egy reklámbróker – közvetítőként működik a hirdetők és a weboldalak tulajdonosai között, akik profitálni szeretnének a keresési találatokat megjelenítő oldalakon lévő szabad felületekből.
A Google messze a legerősebb piaci szereplő volt az online keresési hirdetések közvetítése terén az Európai Gazdasági Térségben: piaci részesedése 2006 és 2016 között több mint 70 százalék volt. Az online keresési hirdetéseket alkalmazó más versenytársak – például a Microsoft és a Yahoo – nem értékesíthettek hirdetési felületet a Google saját keresőmotorja által kiadott találatokat megjelenítő oldalakon. A bizottság a vizsgálat során több száz ilyen megállapodást vizsgált át, és megállapította például, hogy a Google szerződései 2006 óta kizárólagossági záradékokat tartalmaztak. Ez azt jelentette, hogy a kiadók a keresési találatokat megjelenítő oldalakon nem helyezhették el a versenytársak keresési hirdetéseit. A cég 2009-től a kizárólagossági záradékokat fokozatosan felváltotta az úgynevezett kiemelt elhelyezés-záradékokkal.
Ezek szerint a kiadóknak a találatokat megjelenítő oldalaik legszembetűnőbb részeit a Google hirdetései számára kellett fenntartaniuk, és meg kellett jeleníteniük egy minimálisan előírt számú Google keresési hirdetést. Ennek eredményeként a Google versenytársait megakadályozták abban, hogy keresési hirdetéseket a weboldalak leglátványosabb és leggyakrabban felkeresett részein tegyék közzé. Harmadrészt – szintén 2009 óta – a Google szerződései olyan záradékokat is tartalmaztak, amelyek előírták a kiadók számára, hogy a konkurens hirdetések megjelenítési módjának módosítása előtt a Google írásbeli jóváhagyását kérjék. Vagyis a Google ellenőrizhette, hogy a konkurens keresési hirdetések mennyire vonzóak, és milyen gyakran kattintanak rájuk.
A Google riválisai nem lehettek valódi versenytársak vagy azért, mert egyértelműen megtiltották számukra, hogy megjelenjenek a weboldalakon, vagy azért, mert a Google a legértékesebb hirdetési helyeket megtartotta magának az adott honlapokon, miközben azt is ellenőrizte, hogy a versenytársak keresési hirdetései hogyan jelentek meg
– összegzett a bizottság. Hozzátette: a Google gyakorlata azt eredményezte, hogy a cég visszaélt erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítői piacán, s megakadályozta az érdemi versenyt.
Ítéletek
Mint a Médiapiac.com a luxembourgi bíróságtól megtudta, az első ügyben ma terveznek ítélet kihirdetését. A második ügyben a tárgyalást már megtartották, ott a verdikt jövőre várható. A harmadik ügy eldöntésére még várni kell.
Frissítés
Döntést hozott szerdán az Európai Bíróság a Google egyik ügyében.
A bírói testület elutasította a világcég keresetét az Európai Bizottság korábbi határozatával szemben, és fenntartotta a technológiai óriásra kiszabott 2,42 milliárd eurós bírságot.
Az ügy előzménye, hogy Brüsszel szerint a Google visszaélt piaci erőfölényével, amikor előnyben részesítette saját ár-összehasonlító vásárlási szolgáltatását más hasonló szolgáltatásokkal szemben, azaz a keresőmotor csak a maga ár-összehasonlítójának garantált kedvező elhelyezést, és a versenytársak szolgáltatásait hátrább sorolta, így jelentős előnyhöz juttatta magát.
Az Európai Bizottság az elmúlt években három, külön-külön is tekintélyes összegű büntetést szabott ki a Google-re, összesen 8,25 milliárd euró, azaz nagyjából háromezer milliárd forint értékben. A vállalat mindhárom esetben perre ment Luxembourgban. Az első ügyről ma született döntés, amely eszerint a világ vereségével zárult.
A Google állásfoglalása
az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke mai döntésével kapcsolatban, amely elutasította a Google fellebbezését és helybenhagyta az Európai Bizottság 2017. évi határozatát (és a 2017. évi bírság mértékét) a Google Shopping szolgáltatással kapcsolatban. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a fellebbezés ellenére a Google már több mint 3 évvel ezelőtt végrehajtotta a szükséges változtatásokat.
„A Shopping hirdetések mindig is segítették az embereket abban, hogy gyorsan és könnyen megtalálják a keresett termékeket, és támogatást nyújtottak a kereskedőknek abban, hogy elérjék potenciális vásárlóikat. Az ítélet egy nagyon speciális tényálláshoz kapcsolódik, és bár alaposan át fogjuk tekinteni, már 2017-ben változtatásokat hajtottunk végre, hogy a Google Shopping szolgáltatása megfeleljen az Európai Bizottság döntésének. Megoldásunk több mint három éve sikeresen működik, és több mint 700 összehasonlító vásárlási szolgáltatás számára több milliárd kattintást generált.”
Borítóképünk illusztráció
Ország-világ
- Orbán Balázs: tanuláskutató intézet alakult az MCC-ben
- Már huszonkétezer kamasz oltását kérték a szülők
- Áder János: az egyházak társadalmi jelenléte a járvány idején is eleven maradt
- Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a legfőbb ügyész
- V4-Franciaország csúcstalálkozót tartanak Budapesten