Pusztító szuperviharok jönnek

2022.04.17. 13:51

Egyre pusztítóbb hurrikánokat teremt a klímaválság

Kétszer valószínűbbek most az extrém atlanti hurrikánszezonok, mint a nyolcvanas években egy új kutatás szerint.

A klímaválság szuperviharokat teremt, amelyek a parti régiókban életeket és anyagi javakat veszélyeztetnek – idézte a The Guardian online kiadása a tanulmányt.


A Weather and Climate Dynamics című tudományos lapban közzétett munka szerzői megállapították, hogy 1982 óta a klíma összeomlása  „döntően hozzájárult” az intenzív hurrikántevékenységhez. A német és svájci kutatók elemzésükben azt írták, hogy a viharok növekvő aktivitása „óriási arányban” írható az óceánok hőmérséklet-növekedésének számlájára.


A tengervíz felszínének melegedése jelentősen hozzájárult a trópusi ciklonidőszak szélsőségesebbé válásához, így a halálos áldozatok számának növekedéséhez, a pusztításhoz és az ezermilliárd dolláros károkhoz, amelyet az elmúlt négy évtizedben okoztak – írták a kutatók.

A NASA által közzétett, a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás kamerájával készített kép a Florence hurrikánról, amely Észak- és Dél-Karolina partjai felé közeledik 2018. szeptember 12-én. 
Forrás: (MTI/EPA/NASA)


Korábbi kutatások kimutatták, hogy a hurrikánok – amelyeket gyakran hívnak ciklonnak, ha a Csendes-óceánon keletkeznek – száma a globális felmelegedés miatt talán nem változik drasztikusan, ám maguk az események intenzívebbek és pusztítóbbak.Akkor tekintenek egy vihart hurrikánnak, ha a szél hosszabb időn át óránként legalább 119 kilométer per órás sebességgel fúj.


A viharok felerősödése, amely során az örvénylő hurrikán energiáját és nedvességtartalmát az óceánból és a légkörből érkező magasabb hő fokozza, a közelmúltban több katasztrófát okozott. Köztük volt az 5-ös kategóriájú, 2017-es Maria hurrikán, amelynek szele elérte az óránkénti 280 kilométeres sebességet, és óriási pusztítást okozott Puerto Ricóban, valamint a 4-es kategóriájú Florence hurrikán, amelyik egy évvel később az Egyesült Államok keleti partjára csapott le.


Továbbra is nehéz megállapítani, hogy az egyes trópusi viharokban mekkora a szerepe, de az kétségtelen, hogy a klímaváltozás intenzívebb viharokat támaszt – mondta Peter Pfleiderer, a berlini központú Climate Analytics tudósa, a kutatás vezetője.

Térdig érõ vízben sétálnak emberek az Iota hurrikán pusztítása nyomán bekövetkezett áradások miatt a hondurasi Guadalupe-ban 2020. november 30-án. 
Forrás: German Reyes / MTI/EPA-EFE


A héten megjelent egy másik tanulmány is, amelyben azt állapították meg, hogy a klíma összeomlása növeli a nagy viharok idején lehulló csapadék mennyiségét, valamint magát a vihart is felerősíti.


A tudósok elemezték a 2020-as hurrikánszezont, amelynek idején rekordszámú – harminc – névvel ellátott vihar keletkezett az Atlanti-óceán felett. A tanulmány „visszavetítette” az ipari forradalom előtti időkbe a 2020-as hurrikánszezont egy számítógépes modell segítségével, amely megmutatta, mi történt volna, ha a klímaváltozás nem megy végbe. Megállapították, hogy a globális felmelegedés 11 százalékkal fokozta a több mint háromórás extrém esőzéseket. Azt is megállapították, hogy a part menti települések ma nagyobb veszélynek vannak kitéve a viharos esőzések okozta hatalmas áradások miatt.

Borítókép: derékig érő vízben gázoló helyi lakosok a Florence hurrikán elvonulása után az észak-karolinai Holly Ridge-ben 2018. szeptember 15-én (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!