csillagászat

2021.10.05. 14:00

Irdatlan messzeségben lévő holt galaxisokat fedeztek fel

Ahhoz, hogy megértsük, pontosan mi kapcsolja ki bizonyos galaxisokban a csillagok keletkezését, nagyobb mintára van szükség – erről Kiss László csillagász, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója beszélt annak kapcsán, hogy egy amerikai vezetésű kutatócsoport olyan galaxisokat figyelt meg egy különleges technikával, amelyekben nem zajlik csillagkeletkezés.

Forrás: Illusztráció / Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A felfedezés szeptember 22-én jelent meg a Nature című folyóiratban – idézte fel a csillagász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

– A holt galaxis itt azt jelenti, hogy nem keletkeznek vagy nem nagyon keletkeznek csillagok ezekben a galaxisokban

– tette hozzá.

A csillagász összehasonlításként elmondta, hogy Tejútrendszerünkben átlagosan évente egy-két naptömegnyi csillag keletkezik. Egy nagyon aktív, úgynevezett csillagontó galaxis pedig akár évente egymillió naptömeget is átalakíthat gázból csillaggá.

Mint fogalmazott, az amerikai kutatók által vizsgált, 10-12 milliárd fényév távolságra lévő galaxisok nagyon messze vannak. Megfigyelésükhöz keresni kellett egy galaxishalmazt, amely tőlünk 4-5 milliárd fényévre van.

Ez a galaxishalmaz a saját tömegével, gravitációs lencsehatással a mögötte lévő világot felnagyította és felfényesítette.

A kutatók a Hubble űrteleszkóp, valamint a Chilében lévő ALMA obszervatórium adatait használták fel. Hat galaxist vizsgáltak meg és azt találták, hogy négyben nem látható az a magas aktivitású, intenzív csillagkeletkezés, ami minden elméleti jóslat alapján elvárható lenne – magyarázta a Kiss László, hozzátéve, hogy azt

még nem lehet tudni, pontosan mi történik, az univerzum hajnalán mi kapcsolja ki bizonyos galaxisokban a csillagok keletkezését.

– Ez egy érdekesség, de a valódi megértéshez nagyobb mintára van szükség – hangsúlyozta a csillagász, aki szerint ehhez hozzájárulhat majd, hogy a 2020-as évek végére olyan nagy műszereket kapcsolnak be, amelyek ténylegesen átvilágítják majd az univerzumot. Példaként említette az új James Webb űrteleszkópot, amelyet a NASA decemberben indít a világűrbe. Ez az infravörös tartományban sokkal messzebbre lesz képes ellátni, mint a Hubble most – mondta Kiss László.

Borítókép: Illusztrációfotó

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!