evolúció

2017.11.21. 15:23

Megfejtették az amerikai Mono-tó „lúgos legyének” titkát

Tudósok rájöttek, hogyan tud az amerikai Mono-tó „alkáli legye” a rendkívül sós, lúgos vízbe merülni, a víz alatt algát enni, tojást rakni, majd szárazon a felszínre jönni.

This handout photo courtesy of Floris van Breugel/Caltech obtained November 20, 2017 shows an alkali fly as it creates a protective bubble in order to dive in Mono Lake. In California's super-salty Mono Lake, a strange kind of fly, once celebrated by novelist Mark Twain, has learned to thrive by building its own bubble and diving beneath the surface to eat and lay eggs. After decades of study, researchers revealed November 20, 2017 how the alkali fly -- a crucial part of the Mono Lake ecosystem -- has managed to make the most of nature's gifts and make an otherwise hostile habitat its home. Diving flies (Ephydra hians) plunge without getting wet in a lake that is three times as salty as the ocean, into water that feels almost oily because of its very high pH and levels of sodium carbonate and borax. / AFP PHOTO / Floris van Breugel/Caltech / Floris van BREUGEL / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / FLORIS VAN BREUGEL/CALTECH/HANDOUT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

A nagyjából 6 milliméter hosszú rovar (Ephydra hians) különleges tulajdonságainak köszönhetően hódíthatta meg a lefolyástalan kaliforniai Mono-medence 19 kilométer átmérőjű tavát, amelynek vize háromszor sósabb, mint a Csendes-óceáné. A kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában tették közzé – írta meg az MTI.

Az apró rovar testét sűrűn borítják a finom szőrszálak, amelyeket speciális viaszbevonat véd, hogy vízhatlan buborék képződjön alattuk, mely megvédi a rovart a tó lúgos vizétől.

„A légy a Mono-tóban találta meg élete szerencséjét: tele élelemmel, ragadozók nélkül. Csak azt kellett az evolúció során megoldaniuk, hogy túléljék a búvárkodást”

- magyarázta Michael Dickinson, a Kaliforniai Műegyetem (Caltech) biológusa, a tanulmány társszerzője.

Minden rovar szőrös és bizonyos fokig víztaszító is. A Mono-tó „lúgos legye” ezt a két tulajdonságot fejlesztette tovább, hogy felvehesse a harcot a különleges, szinte olajos tapintású vízzel, amely az elképesztő mennyiségű nátrium-karbonát, vagyis mosószóda miatt minden felülethez tapad.

A vízben halak nem élnek meg, a légyre tehát nem lesnek a vízben ragadozók, így nyugodtan fogyaszthatja a tóban élő mikroszkopikus algát.

„A tanulmány az evolúció működésének világos példáját írja le: a legyek úgy fejlődtek, hogy képesek legyenek víz alá bukni és az ott bőven termő algát fogyasztani. A legtöbb rovar sose merészkedne a víz alá”

- mutatott rá Floris van Breugel, a tanulmány társszerzője, a Caltech egykori doktorandusza.

A „lúgos legyek” a Mono-tavon kívül a szintén sós és lúgos oregoni Albert-tó és a Utah-i Nagy-sóstó partján is élnek. A sziklás partról vetik magukat a vízbe, a lábukon lévő éles karmokkal haladnak előre. A szőrszálak alatt levegőréteg marad testük körül, csak a szemük marad szabadon. Miután ettek vagy lerakták a tojásaikat, a felszínre emelkednek, ahol a buborék kipukkan, a légy száraz szárnyakkal repül tovább.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!