salvator mundi

2018.08.06. 14:15

Mégse Da Vinci festhette a világ legdrágább festményét

Neves művészettörténészek, köztük Matthew Landrus, az Oxfordi Egyetem történésze megkérdőjelezi, hogy Leonardo da Vinci festette a világ legdrágább festményét, a Salvator Mundit.

(FILES) In this file photo taken on October 13, 2017 Visitors take photos after Leonardo da Vinci's 'Salvator Mundi' painting was unveiled in Hong Kong on October 13, 2017. Museums are now acquiring most of the auctioned works, according to Artprice's latest semi-annual report. The "Salvator Mundi", a portrait of Jesus Christ painted in 1500, a very rare painting attributed to Leonardo da Vinci, was bought for a record USD 450 million last year. The Louvre Abu Dhabi had announced it will unveil its most prized acquisition on September 18, 2018. The museum has kept tight-lipped over the identity of the painting's buyer, saying only that the emirate's Department of Culture and Tourism had "acquired" it. / AFP PHOTO / Anthony WALLACE / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY MENTION OF THE ARTIST UPON PUBLICATION - TO ILLUSTRATE THE EVENT AS SPECIFIED IN THE CAPTION

Fotó: AFP

A neves Leonardo-kutató szerint a Krisztus-portrét a reneszánsz mester stúdiójában dolgozó Bernardino Luini készítette, akinek művei manapság egymillió fontért kelnek el a műtárgypiacon.

A Salvator Mundit múlt év novemberében 450 millió dollárért (120 milliárd forint) vásárolta meg a Christie's New York-i árverésén az abu-dzabi kulturális minisztérium.

A kristálygömböt tartó, kék köpenyben lévő Jézust ábrázoló reneszánsz festményt sokáig nem a nagy mesternek, hanem valamely tanítványának vagy más kortársának tulajdonították.

A diófára készült olajfestmény első ismert tulajdonosa I. Károly angol király volt, 1763-ban már Buckingham hercegének a fia bocsátotta árverésre, utána azonban eltűnt, és csak a 19. század végén került elő újra, többször átfestve, csaknem felismerhetetlenül. 1900-ban, amikor Sir Charles Robinson angol gyűjtő megvásárolta, Luini festményeként tartották számon.

A remekművet 2005-ben ismét eladták, de még mindig az eredeti által megihletett korabeli másolatként. A 2005-ös vásárló restauráltatta a festményt, amelynek eredetiségét hat évig tartó kutatás után megállapította egy nemzetközi szakértői csoport. A londoni National Gallery 2011-2012-ben mutatta be az újrafelfedezett, 65-ször 45 centiméteres festményt egy amerikai gyűjtő tulajdonaként. Legutóbbi birtokosa Dmitrij Ribolovljev orosz milliárdos, az AS Monaco futballcsapatának tulajdonosa volt, aki négy éve Yves Bouvier svájci műkereskedőtől vásárolta a művet 127,5 millió dolláros összegért.

„Ez Luini festménye. Ha megnézzük Leonardo tanítványainak munkáit, láthatjuk, hogy Luini fest oly módon, ahogyan a Salvator Mundin látható”

- hangoztatta Landrus, aki úgy véli, hogy a festmény csupán 5-20 százalékban lehet Leonardóé, az „elsődleges festő Luini volt”.

Landrus mellett mások is kétségeiknek adtak hangot, Frank Zöllner, a Lipcsei Egyetem művészettörténésze szerint a festmény

„Leonardo műhelyének vagy egy későbbi követőnek magas színvonalú munkája”.

Charles Hope olasz reneszánsz szakértő szerint a Leonardónak tulajdonított festmények „igen különbözőek” ettől a Krisztus-portrétól.

A párizsi Louvre munkatársainak egy része is kétségeit hangoztatta. Vincent Delieuvin, a múzeum 16. századi olasz művészetének specialistája és Leonardo párizsi kiállításának kurátora nem volt hajlandó kommentálni a véleményeket a The Guardian brit napilap megkeresésére.

„Bizonyítani tudom, hogy a kép nagy részét Luini festette. Elegendő bizonyítékként szolgál festményeinek összevetése a Salvator Mundival” – idézte a brit napilap Landrust, akinek újabb munkája Leonardo da Vinciről szeptemberben fog megjelenni.

A brit történész, aki Luinit Giovanni Antonio Boltraffio mellett a Leonardo-műhely legtehetségesebb asszisztensének tartja,

összevetette Luininek a londoni National Galleryben lévő, Krisztus a doktorok között című festményét a Salvator Mundival és a stílus, az ecsetvezetés, a színhasználat hasonlóságait kiemelve hangoztatta:

„a legpontosabb, ha Luininek és nem Leonardónak tulajdonítják a művet.

Borítókép: AFP PHOTO / Anthony Wallace

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!