kutatás

2019.10.13. 15:03

Réges-régen még hasonlított egymásra a Föld és a Mars

Egyre érdekesebb dolgokra bukkan a Marson a Curiosity.

Forrás: Shutterstock

A Curiosity marsjáró épp a 150 kilométer átmérőjű, körülbelül 3,7 milliárd éve keletkezett Gale-krátert fedezi fel, amely közepén a feltételezések szerint egy nagy tó volt.

A táj részletes leírását a Nature Geoscience tudományos lapban tették közzé kedden – olvasható a NASA hírei közt.

A szerzők szerint a gazdag ásványianyag-tartalmú kőzetek arról árulkodnak, hogy a múltban

egy sekély sósvízű tó borította a felszínt, amelyek időközönként kiszáradt.

A lerakódások is kitűnően mutatják az éghajlati változásokat, ahogy a környezet a nedvesebből a mai fagyosabb sivataggá alakult.

A tudósok arra kíváncsiak, hogy ez az átmenet mennyi időt vett igénybe, és pontosan mikor zajlott le időben.

A marsjáró egy szulfátban gazdag területet vett célba, amelyről úgy vélik, hogy egy még szárazabb időszak eredménye.

A Gale-kráter egy hatalmas ősi becsapódás maradványa. A víz és a szél által hordott üledékek rétegről rétegre töltötték fel a kráter alsó részét, és miután ez megszilárdult, a szél egy hegycsúcsot alakított ki, az Aeolis Monst.

A hegy megmászását most kezdte a marsjáró. A rétegeket vizsgálva, mindegyik egy másik korszakra vezethető vissza. William Rapin, a kutatás vezetője a Caltech-ről azt mondta, azért is a Gale-kráter felderítését választották, mert remekül szemlélteti, hogy a bolygó milyen változásokon ment keresztül.

Ennek a megfejtése egy másik kérdésre is választ adhat, mégpedig, hogy mikor és mennyi időn keresztül volt alkalmas a Mars a mikrobiális életre.

Arról már korábbi vizsgálatokból volt tudomásuk, hogy a terület több szárazabb időszakon is átment.

Általában amikor egy tó teljes mértékben kiszárad, tiszta sókristályok maradnak hátra a medrében. Az itt található sók azonban eltérőek – ásványi sók, azonban nem teljes tisztaságúak. Tele vannak üledékkel, ami arra utal, hogy nedves környezetben kristályosodtak ki. Így lehetséges, hogy a párolgó sekély tó sós vize alatt keletkeztek.

Mivel az eddigi megfigyelések szerint a Föld és Mars hasonlóak voltak a korai időszakukban, Rapin és kollégái úgy vélik, a marsi tó hasonló változásokon mehetett keresztül, mint a dél-amerikai Altiplano-fennsík tavai. Rapin kifejtette, hogy a száraz időszakokban az Altiplano sós tavai sekéllyé válnak, és néhányuk teljesen ki is szárad. Ezekben a tavakban ráadásul nincsenek növények, így még inkább hasonlítanak a marsi körülményekre.

Borítókép: illusztráció

Címkék#Mars#Föld

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!