Életmód

2010.08.08. 09:07

Ránézésre megmondható, ki jön Magyarországról

Bátran leszögezhetjük: ami a munkateljesítményt illeti, a külföld általában elismerően tekint ránk. A magyar szaktudás számos területen nagyra becsült. Ám van valami, amit sokan még másodlagosnak tartanak, és amire Európában jóval nagyobb hangsúlyt helyeznek: a stílus. Ez az, amiben még igencsak van hová fejlődnünk.

NANA.HU

Az idegenek - még az első néhány beszélgetés után is – 86 százalékban a külsőnk alapján ítélnek meg minket. Ez nem azt jelenti, hogy egy félvállról vett külső mellett csupán tudással és tapasztalattal nem lehet boldogulni. Mindannyian ismerünk zseniális szakembereket, akik viseltes szvetterben is tarthatnak előadást, tátott szájjal hallgatják őket. Ám ez csak a valóban kiemelkedő tehetségeknek adódik meg, a szerényebb képességűek a dupla küzdelmet megspórolhatják azzal, ha „piacképes” külsejükkel ráerősítenek belső értékeikre. Ebben azonban még van némi szakadék a hazai és a nyugati kultúra között.

Melltartó nélkül hordott blúz?

– Nincs mese, a magyaroknak, különösen a vezetőknek el kell fogadniuk a nemzetközileg elvárt stílusjegyeket – mondja Schiffer Miklós stílusszakértő. - A mostani különbségek érdekes motívumokat rejtenek. Amerikában például egy menedzser nem azért öltözik jól, hogy mutassa, mennyire jómódú. Anélkül is tudják róla, ha úgy van. Az efféle erőfitogtatás ráadásul Magyarországon sem feltétlen jó pont. Ugyanakkor nem ártana, ha informálisan kialakulna egyfajta egységes kép. Ezt persze nem lehet erőltetetten irányítani. Emlékezhetünk például a Fővárosi Önkormányzat dress code-ját illető javaslatra. Sok jó ötletet tartalmazott, ugyanakkor túlkapásokat is. Egy melltartó nélkül hordott blúz, vagy egy hasat szabadon hagyó felső semmiképpen nem fér bele a menedzserstílusba.”



Schiffer Miklós egyetért azzal, hogy többnyire nem is azok mutatnak az ízlésesnél többet magukból, akiknek a teste vizuális élményt jelent.
– Sokaknak nem ártana olyan tükörrendszer otthonra, amiben hátulról is látják magukat. Tudom, hogy kialakult öltözködési szabályok közt úgy érezhetik magukat a munkavállalók, hogy külsejük túlságosan egyforma, unalmas, de valamelyest ez szolgálja a praktikumot az üzleti életben.

A csehek és a szlovénok előttünk járnak

Túl kell lépnünk kispolgári berögződéseinkben, mert jelenleg a nálunk élő külföldieknek például lehangoló a véleményük az összképről. Miközben sokkal jobbak vagyunk, mint amit prezentálni tudunk. Sokszor szoktam azt játszani, hogy a reptereken nem nézem meg, hová van kiírva, hogy Malév, mégis megtalálom a magyarokat. Bizony, a külsejük alapján. Nem állítom, hogy az olaszokat kellene ebben utolérnünk, mert az vagy ötven év, de egy német szintet megcélozhatunk a közeljövőben.

Mint azt a stílusszakértő leszögezte, lemaradásunkkal nem vagyunk egyedül, Lengyelországban hasonló a helyzet, miközben a csehek és a szlovénok előttünk járnak. Schiffer Miklós ugyanakkor nem tanácsolja, hogy külsőnket is vessük alá teljes mértékben a marketingszempontoknak.

– Gyakran látni olyan közszereplőket – mondja – akiket „megcsináltak”. Gondosan kitalálták a külsejüket, teszem azt vállára dobtak egy kendőt, kreáltak neki egy frizurát, mégsem hiteles. Látni, hogy nem azonos önmagával, nem érzi jól magát az adott szerepben. Talán nem is az a fontos, hogy minden apró részlet stimmeljen, egyelőre az is számítana, ha elismernénk e tényező lényegi voltát. Ebben pedig a felsővezetésnek meghatározó szerepe van. Ha abból legalább egy-két ember ad magára, azzal hullámot indíthat el.”

Merjünk változtatni!

Erre pedig szükség is van, hiszen a többségnek a sikerességhez jól kell kinézni. Schiffer Miklós azt javasolja, merjünk lépni, merjünk mások lenni.

- Tanácsadás során sokszor találkozom azzal, hogy valaki azt mondja „nagyon szeretnék zöld kosztümöt hordani, de senki nem visel ilyesmit a cégnél. Nem kell mindig alkalmazkodni a szürkeséghez. Még mindig van bennünk egyfajta lakótelepi egyformaság, ami a múltból ragadt ránk. De meg kéne értenünk: ma már mások vagyunk, és ezt következetesen képviselhetjük is.

Az első lépés: meg kell változtatni vásárlási szokásainkat. - A nők egyik fele például örömvásárló, a másik bánatvásárló. Márpedig vásárolni tervezetten kell, nem indulatból. Meg lehet határozni, miből mennyire van szükség a ruhatárunkban. Azt el kell ismerni, hogy a nőknek valamivel nehezebb dolguk van. Nekik azt tanácsolom, találjanak meg egy rájuk jellemző színvilágot, és ne kövessék megszállottan a divatot, hiszen az ilyen viselkedés áldozattá tesz. Gondolkodjanak el, vajon a földszínek, a középszínek – mint a kék, a zöld – vagy éppen a fekete áll nekik a legjobban. Az erős színek nagyon jól tudnak kinézni, de nem akkor, ha túlzásokba esünk és egymásra halmozzuk őket. Érdekes, hogy Európában a pasztell színeket fogadják el leginkább. A nők másik fontos dilemmája: kosztümös, vagy kombinált típusok-e, akik blúzt, inget viselnek szívesen szoknyával vagy nadrággal. Részemről a kosztümre szavazok, számomra az a csinosabb. Nem állhatunk meg persze a ruházat problémájánál, egy jól megválasztott szemüvegkeret vagy frizura legalább ilyen alapvető. Én azt mondom: merjünk kísérletezni, úttörők lenni, mutassunk példát – de közben fél szemünket tartsuk rajta a nemzetközi normákon.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!