A hintaló örök játék maradt

A nagytétényi kastélyban egy klasszikus, egykor szinte elmaradhatatlan karácsonyi ajándékból nyílt kiállítás az adventre: hintalovak foglalták el a múzeumot. Tóth Ferenc és felesége gyűjteményét sokfelé megcsodálták már, a hintalovakat bárhova viszik, sikerük van: Szegeden fél év alatt, több mint 34 ezren nézték meg őket. A gyűjtőkkel a Vasárnap Reggel újságírója készített interjút.

Az ipari forradalommal került a gyerekszobákba

A hintaló elődje a ringatózó gyermekbölcső volt, amely a kutatások szerint valamikor a XII. század környékén a germánoknál jelent meg. Ló szobrokat, lovas játékokat már évszázadokkal korábbról is ismerünk. Az első hintalovat, amely a klasszikus hintamozgásra alkalmas volt, 1605-1610 között készítették fából I. Károlynak. Az angol király ugyanis gyermekkorában mozgásszervi problémákkal küzdött, 3 éves korában még járni sem tudott. A hintalónak köszönhetően, az 1625-ös koronázására már kiváló lovas volt. Bár sokáig az előkelők engedhették csak meg maguknak a szépen kidolgozott hintalovakat, az ipari forradalom után, nagy tételben készült és minden gyerek szobájába eljuthatott.

Tóth Ferenc bármikor ránéz az Európában is egyedülálló gyűjteményének darabjaira, gyerekkorának egyik legemlékezetesebb karácsonya jut eszébe, pedig több mint hatvan éve történt szülőfalujában, Zalalövőn. Hároméves éppen csak elmúlt, amikor az első hintalovat meghozta számára a Jézuska.

„Anyám csodálatos, szakrális és teátrális Szentestéket rendezett – mesélte Tóth Ferenc. – Az egyik nagyobbacska unokatestvéremet kérte meg, hogy öltözzön be a menyasszonyi ruhájába, úgy alakította Jézuskát. Eközben nagyapám egy nagy haranggal a kezében egyre közelebb és közelebb jött a házunkhoz és öt-tíz percenként megállt és harangozott. Anyám meg egyre csak mondogatta: hallod, itt van már a közelben a Jézuska, mindjárt bekopogtat. Úgy is lett és egy szánkón húzta maga után az én szépen becsomagolt ajándékomat. Amire megérkezett hozzánk, nagyapám is odaért, fagyott bajuszával, gyönyörű énekhangján karácsonyi vallásos dalokat énekelt, jó hangosan. Kibontottam a csomagot és az én lovacskám volt benne. Máig fel tudom idézni magamban azt a semmihez nem fogható, ünnepi örömet és csodálkozást, amit akkor éltem át.”

Tóth Ferenc jóval később persze megtudta, a szülei Kőszegen vásárolták számára az ajándékot. Egy osztrák manufaktúrából származott. Nem volt könnyű hozzájutni. Akkoriban ez volt az ajándékok ajándéka karácsonyra a kisebb fiúknak, ahogy a nagyobbaknak a játékvasút. Aztán évtizedekre meg is felejtkezett az ajándékról, hogy később úgy jusson újra az eszébe, hogy soha többet ne felejthesse el.

„Amikor anyám is meghalt, utoljára körbejártam a szüleim házát, találtam egy csomagot, kibontottam, és a lovacskám volt benne. Anyám éppolyan gonddal őrizte és csomagolta be, mint azon a karácsonyon. 35 múltam akkor, mégis nagyon felkavart. Aztán azt vettem észre, hogy bármerre megyek a világban, keresem a hintalovakat. Nosztalgiából, a szüleim iránti tiszteletből, a csodás gyermekkori karácsonyaim emlékére, ki tudja melyik volt az erősebb motiváció? A feleségemnek nem volt gyermekkorában ilyen játéka, de a szülei elkezdtek számára fizetni egy takarékbetétet, aminek az volt a jeligéje, hogy hintaló – úgy gondolta, nem lehet ez véletlen. Nem is volt kérdés, hogy ő is csatlakozik a gyűjtőszenvedélyemhez. Több mint 30 éve együtt vagyunk jóban-rosszban és a hintalovakat is együtt gyűjtögettük össze az évtizedek során.”

A gyűjtemény ma már 2500 darabból áll, nagyobb része duplán is csatlakozik a karácsonyhoz, hiszen ebből 800 darab karácsonyfadísz. De vannak festmények, rajzok, versek és zeneművek is a hintalóról. A két legértékesebb darab, az 1830-1840-es évek Németországából való, egy papírmasé karácsonyfadísz és annak a hintalónak a hű másolata, amit I. Károly angol király számára készítettek az 1600-as években. Aztán van olyan is, amelyik nagyon értékes, mégis 500 forintért jutottak hozzá, egy újsághirdetés segítségével, annak, aki eladta, fogalma sem volt, milyen ritkaságot árul.

Hintaló-rekord és a Fradi sas

Magyarország is büszkélkedhet világhírű hintalóval. Európa legnagyobb, emberi erővel működő hintalovát Szőke Gábor faszobrász, és Huszár András építész álmodta meg. A 3 és fél tonnás óriás mozgásra bírásához 70 ember szükséges. A Groupama Aréna előtt álló hatalmas sas szobrot is ez a páros készítette, hasonló technikával, mint a hintalovat.

„A hintalónak nincs nemzetisége, az európai népek mindegyikénél megtalálható, a legtöbb országban egy ló hű másolata volt ez a játék, éppen azért készült, hogy a gyerekeket megtanítsák a lovak tiszteletére, a lovas szerszámok ismeretére. Eltérések azért persze vannak. A szláv népek például virágokat festenek rá, azzal díszítik. A francia és az angol készítők a legvalóságosabb megmintázásra törekszenek. Magyarországra a legtöbb hintaló Németországból és Ausztriából került. A Felvidéken egy magyar településen, Bártfán is létrehoztak egy manufaktúrát, ez azonban tönkrement. A cégtulajdonost Békéscsabára csábították, majd húsz évig ott készültek a magyar hintalovak, a legtöbb szecessziós hangulatban, az 1900-as évek elején. Ezek ma már nagy értékek.”

A világ legdrágább hintalova a japán császári család birtokában van, egyik 10 éves trónörökös kapta ajándékba és színaranyból készült, az ára több mint 400 millió forint lenne. Tóth Ferenc gyűjteményében is vannak nagyon értékes darabok, de eladni sosem adna el egyet sem. Azt mondja, amíg él, a hintalovai körülötte lesznek.

Borítókép: Illusztráció

ViDi Studio / Shutterstock.com