Kamaszaink aggasztó posztjai: szóljunk, vagy sem?

„Láttam a barátom tinilányának saját magáról készített topless videóját a Facebookon, és nem tudom, mit tegyek” – a problémával egy amerikai újságíró, Nama Winston szembesült, de aligha tévedünk, ha úgy véljük, nem ő az egyetlen.

A Család.hu cikke azt írja, hogy a fent említett videóban egy tinilány felemeli a topját, kivillantja a mellét, majd a barátaival röhögcsélnek ezen. A sokkhatás akkor éri az embert, amikor belegondol, hogy a gyermeket pelenkás kora óta ismeri, hiszen egy közeli barátjának a csemetéje, láthatóan alkoholos befolyás alatt.

A cikk felveti a kérdést, hogy

vajon ilyenkor mit kell tenni?

Elrejthetjük a posztot és úgy tehetünk, mintha nem láttuk volna, azt gondolván, hogy az ő teste, az ő döntése. Ugyanakkor el is mondhatjuk a szüleinek, hogy mit láttunk.

Mint írják, több érv szól amellett, hogy beszámoljunk a szülőknek. Az egyik, hogy a közösségi média mindenhol ott van. A barátaink gyermekeinek az ismerősei vagyunk, és persze a mi gyermekeink pedig az ő ismerőseik, így legalább közösen megpróbálhatjuk követni, miket posztolnak az adott oldalra.

Mi, szülők csak egymásnak lehetünk a segítségére, nincs mögöttünk idősebb generáció, akik mutatnák az utat, mert akkoriban még nem volt közösségi média. Azért is érdemes elmondani, mert a barátoknak őszintének és közvetlennek kell lenniük egymással.

Nem várhatjuk meg, amíg a 13 éves lány ennél is tovább megy, most kell közbelépni – mutat rá a szöveg.

Hozzáteszik: azért is a szólás mellett kell döntenünk, mert a gyermeknek nem magyarázhatjuk el, miért helytelen, amit tesz, még akkor sem, ha féltjük őt a következményektől, mert ez a szülők dolga, nem a szülők barátaié. További érv, hogy a barátunknak

joga van tudni minderről, hogy közbeléphessen, mielőtt nagyobb baj lesz:

például a többi ismerőse is megnézi, vagy egy perverz kezébe kerül.

Mint a cikk írja, a Facebookon egy szülői csoportban a problémára a következő válaszok érkeztek: „Igen, igen és igen. És tudni is akarnám a gyermekeimről. A család dönthesse el, hogy helyénvaló-e” – írta az egyik tag.

„Képernyőfotó és küldés. De legyél biztos benne, hogy a szülők nem mondják meg a gyermeknek, ki dobta fel őt, mert akkor blokkolnak és a szülőknek nem marad, aki szóljon” – írta egy másik.

Minden szülő, aki hozzászólt, egyetértett abban, hogy az ilyen esetekről tudni szeretne.

Akkor hát ne legyenek kétségeink, ha ilyet látunk, szóljunk az ismerős szülőknek, hogy nézzenek rá a gyermek hírfolyamára!

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Pixabay