2010.11.12. 07:13
Ez a harc már a végső?
Totális elzárkózás. Fogalmazott imigyen Kasziba István. „Pista bá” szinte Isten volt, mint ahogy olyan „aranyos” lányai – és persze Istennői – sem akadtak azóta a megyeszékhelynek, mint a '90-es években.
A négy bajnoki diadal mellett a BL-ben és az Interligában is nevet szereztek a városnak a Kordax-Eger SC és az Agriakomputer RC zászló alatt menetelő hölgyek. A dicső érát követően aztán 2001-ben válságstáb alakult, hogy megmentsék a városban a női profi röplabdát. Nem sikerült.
Totális elzárkózás. Ezt tapasztalta Kasziba mester, amikor a mély gödörbe jutott klub érdekében próbálta ismertségét és ismeretségét felhasználni a sportág érdekében. Ment, telefonált, intézkedett, de a csapokat elzárták.
Nem akadt újabb Kelemen Iván, Bukolyi László vagy Ligetvári Ferenc, mint ahogy a kisebb támogatók is kihátráltak a röpisek mögül. Most azonban nem róluk van szó, ugyanis amíg futotta rá, segítettek, mi több, olyan szintű csapatot működtettek, amely már-már a várvédő egri hölgyek dicsőségével vetekedett.
Totális elzárkózás. Gáspárdy Györgynek – ritka kivételtől eltekintve – szinte minden esztendőben szembesülnie kell ezzel. Nem tudni, hogy a szurkolóból lett ügyvezetők hány pár cipője talpát koptatta már el szponzor kereséssel, az viszont bizonyos: a kitartása fogytán. Segélykiáltásra még futja az erejéből, azonban egyre inkább ott tart, hogy bejelenti: ez a harc már a végső. Az pedig a profik után az amatőr női röplabdázás végét is jelentené Egerben.
Totális szegénységi bizonyítványt kiállítva.
