ElpáH(E)OLó

2015.11.16. 08:31

Őszi levelek

Három kétségbeesett levél is érkezett szerkesztőségünkbe a napokban.

Barta Katalin

Nagyfügedi levélírónk arra panaszkodik, hogy évek óta egyszerre küzd súlyos betegségével, a magánnyal, s az utóbbi időben pedig az egyre aggasztóbb nyomorral. Az idős néninek a télhez közeledve se pénze, se tüzelője nincs. Miután nyugdíjából kifizeti a rezsit és kiváltja a gyógyszereit, élelemre is alig marad pénze. Arra kér bennünket, hívjuk fel a figyelmet, hogy milyen sokan lehetnek ilyen reménytelen helyzetben.

Másik levelünk Pélyről érkezett. Ebben az elkeseredett anyuka arról ír, hogy tavaly alkoholista férje elzavarta őt közös otthonukból, azóta egy önkormányzati lakásban húzza meg magát, ahonnan azonban hamarosan el kell költöznie, de nem tudja, hová. Azt is írja, világ életében dolgozott, mindenki ismeri és szereti a faluban, de mivel nagyon sok a szegény ember, senki nem tud rajta segíteni. Ő is arra kér, tegyük közzé történetét, hátha akad valami jószándékú ember, aki kilátástalan helyzetére tudna valami megoldást.

A harmadik levélből az derül ki, hogy több mint hat éve tartó munkaügyi per után hiába nyert jogerősen levélírónk a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, a megítélt súlyos összeget, plusz késedelmi kamatait mind a mai napig nem kapta meg. Állítása szerint a per 2004-ben kezdődött, a végzés pedig úgy szól: a késedelmi kamat a kifizetés napjáig tart. Hiába minden. A több éves várakozásban felélte minden tartalékát, a küzdelemre ráment az egészsége, s úgy érzi: nincs más választása: feladja a harcot, s vele együtt az életet is.

Az őszi levelek itt fekszenek az íróasztalomon, névvel, címmel, elérhetőséggel. Napról-napra nyomasztóbb rájuk nézni, s tudni: ilyen esetekben lapunk sajnos nem tud segíteni. Esetleg valaki?

Ezek is érdekelhetik