Emlékezés a kommunizmus áldozataira

A mai megemlékezések részeként Mádl Ferenc köztársasági elnök  a Terror Háza Múzeumban a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyar állampolgároknak emléket állító kiállítást nyit meg.

A Magyar Tragédia, 1945 - Jaj a legyőzötteknek! Rabszolgasorsra kényszerítve című időszaki kiállítás megnyitóján felolvassák Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének beszédét; Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a helyszínen mond beszédet.

A fővároson kívül több vidéki városban is megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól.

A 2000 júniusában, az Orbán Viktor vezette koalíciós kormány idején hozott parlamenti döntéssel azért választották ezt a napot a kommunizmus áldozatairól való megemlékezésre, mert 1947-ben ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

A szovjet katonai hatóságok Kovács Bélát 1947. február 25-én szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával letartóztatták, a Szovjetunióba hurcolták, majd bírósági tárgyalás nélkül 25 évi kényszermunkára ítélték. Csak 1955 őszén kerülhetett haza, de 1956 áprilisáig még fogva tartották.

Nincs megegyezés a náci jelképek betiltásáról

Egyelőre félretették a náci jelképek betiltásának ügyét az Európai Unió országainak igazságügyi és belügyminiszterei. A csütörtöki hivatalos bejelentés szerint a Brüsszelben tárgyaló miniszterek nem tudtak megegyezni abban, hogy a tiltás mennyire segítené a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelmet. Ráadásul a magyar, a brit, a dán és az olasz küldöttség vezetője úgy vélte, hogy a tiltás sértené a szólásszabadságot. Az Európai Parlament jobboldali magyar, szlovák, cseh és litván törvényhozói korábban ugyanakkor többször hangoztatták, hogy a kommunista jelképeket is be kellene tiltani.

-->