Tizennégy perc erotika egy kairói buszon

A vitákat kiváltó film ugyanis egy fejkendős nő és egy férfi intim pillanatait mutatja be egy kairói busz hátsó sorában. A párocska négy egyiptomi fontot fizet a buszvezetőnek, majd beül az utolsó sorba. A kairói utcákon zajló buszozás során a fiatalember csókolgatja és tapogatja a nőt, miközben fejkendőjétől akarja megszabadítani. A szerelmi légyott során pedig a Korán-éneket hallgató buszvezető a visszapillantó-tükörben lopva fürkészi a szerelmeseket. Sőt, a filmben megelevenednek a sofőr fantáziái is: a fiatalember helyébe képzelve magát leteperi a nőt az ülésen. Amikor a pár elhagyja a buszt, a fiatalember borravalóként egy fontot (az ötödiket) nyújt oda a buszvezetőnek.

A konzervatív Egyiptomban a meztelenség, a szex és a vallás még mindig tabunak számít a közvélemény szemében, ezért a filmrendezők is óvakodnak ezektől a témáktól. A legtöbb fiatal egyiptomi azonban igenis realistának tartja Khaled filmjét. Sőt, alapja is van: a légkondicionált közlekedési eszközt a szlengben „mobil-ágyaknak” is hívják. Ám érdekes módon a közvélemény egyáltalán nem ítéli el a fiatalember viselkedését. Főleg az sokkolta a nézőket, hogy egy fátyolos nőről van benne szó, aki ráadásul hagyja is magát. „Nagyon sok olyan dolog történik Egyiptomban, amiről nem szívesen beszélünk. S ha nem beszélünk róla, akkor nem is létezik”, mondja a filmrendező, Ahmed Khaled. „Azt akartam bemutatni, hogy nagyon sok ember álszent módon viselkedik. Kívülről a vallásos, aszkéta oldalát mutatja, míg titokban minden gondolata a pénz és a szex körül forog”, tette hozzá. (al-dzsazíra)