Gazdaság

2009.10.14. 08:50

A falusi emberek is inkább az üzletben veszik a húst

Egyre apad a háznál tartott hízók száma Heves megyében, derül ki az állat-egészségügyi hivatal nyilvántartásából.

HEOL

Az uniós irányelvek szerint az illetékes hatóságnak naprakész listát kell vezetnie a sertést és egyéb állatokat tartó gazdaságokról. Erre járványügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból is szükség van; fontos például tudni egy kolbászról, hogy az alapanyagul szolgáló disznó melyik gazdaságban vagy milyen háztáji körülmények között nevelkedett. Heves megyében, akárcsak az egész országban, rendkívül visszaesett a háznál, ólban tartott állatok száma.

Ma már csupán a legritkább esetekben tartanak olyan disznót a falvakban, amelyet leadásra szánnak, leginkább a saját, esetleg a bővebb család igényeinek megfelelő sertést nevelnek. Az elmúlt években a folyamatosan apadó létszám oka a magas terményárakban, valamint az ehhez alig igazodó felvásárlási árakban keresendő.

A veszteséget termelő ólakat kiürítették a gazdák, akiknek ez volt az egyetlen megélhetési forrásuk, vagy – s ez volt a gyakoribb – inkább kiegészítő jövedelmet, friss élelmiszert biztosított a disznótartás. A háztájiban sokszor a saját földön megtermelt takarmányt etették föl az állatokkal, a gazdák pedig a maguk munkáját nem is számolták bele a költségekbe.

Most, amikor a takarmányárak ismét csökkentek – ennek a szántóföldi gazdálkodók nem örülnek –, nem népesülnek be újra a karámok. Mint azt néhányan elmondták, leginkább az idősekre vár a jószág gondozása, etetése, a fiatalabbak már nem lelkesednek a munkáért, s inkább a boltban veszik meg az asztalra kerülő húst.

Akik már nem bírják fizikailag, azok nem csinálják tovább, de olyanok is abbahagyják, akik még ki tudnák vinni reggelente a bekevert tápot, s ki tudnák takarítani az ólat. Ők úgy vélik, nem éri meg a további fáradságot a disznókkal való törődés, s a kényelem miatt szintén inkább a boltból szerzik be – az egyre kevesebb magyar disznó miatt – a sokszor külföldről származó húst.

Mindennek azonban további hátránya, hogy a takarmány a termelők nyakán marad, akik áron alul tudják értékesíteni, s ritkábbak a valaha jeles családi összejövetelnek számító disznótorok is. Magyarországon valaha háztájiban hárommillió sertést tartottak, manapság körülbelül egymilliót.

A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a problémára megoldást jelenthetnének a termelői csoportok, amelyek létrehozásához állami támogatást lehet kapni. Heves megyében 12 évvel ezelőtt még összesen 93 ezer sertést tartottak, ma mindössze 57 ezret, azokat is 2300 tenyészetben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!