Gazdaság

2009.10.11. 07:59

A tej élet, erő, veszteség?

Bekövetkezett, amitől hiába óvtam az Európai Bizottságot, a magyar agrárminisztert, hogy ne szavazzák meg a tejkvóta emelését – hangsúlyozta egy lapinterjúban Glattfelder Béla, az Európai Parlament (EP) fideszes néppárti képviselője.

Kovács János

– Mondtam, hogy többlettermelést eredményez, ami az árak fokozott összeomlásához vezet. Ez leghátrányosabban Magyarországot érintette. Ugyanakkor az európai tejpiac kiszámítható, jól szabályozó kvótarendszer nélkül nem működőképes. Annak hiánya olyan áringadozásoknak tenné ki főként a kistermelőket, akik ettől tönkremennének. Tehát az uniós tervekben szereplő tejkvóta 2015 utáni megszüntetése nincs „kőbe vésve” – hangsúlyozta a Heves Megyei Hírlapnakadott strasbourgi interjújában az Európai Parlament (EP) fideszes néppárti képviselője, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja.

A gazdák itthon, de Európa-szerte is tartottak tiltakozó akciókat az alacsony tejfelvásárlási árak ellen. Az Európai Unióban az utóbbi másfél évben egyharmadával csökkent a tej ára. Magyarországon ennél is nagyobb, mintegy 45 százalékos volt a zuhanás. Mindeközben a gazdák költségei nem csökkentek. Emiatt a termelés tartósan veszteségessé vált.

A tejpiaci válság oka, hogy az Európai Bizottság (EB) 2007-ben rosszul mérte fel a piaci helyzetet. E hibás prognózisok alapján javasolta 2008-ban a tejtermelési kvóták többszöri emelését. Javaslatait a tagállamok agrárminiszterei megszavazták. A kereslet azonban visszaesett, és komoly, hazánkban 10–20 százalékos árcsökkenés volt tapasztalható.

Glattfelder Béla emlékeztetett rá, a döntés előtt parlamenti felszólalásában figyelmeztette az EB-t és az agrárminisztereket, hogy ne hozzanak elhamarkodott, megalapozatlan döntéseket. Magyarországnak különösen nem volt érdeke a kvótaemelés, hiszen nem tudjuk kihasználni saját meglévő nemzeti kvótánkat sem. A tejtermelő gazdák tiltakozásának fő oka, hogy az EB és a tagállamok kormányai nem hajlandók elismerni, hogy hibáztak.

Az újonnan megválasztott EP Mezőgazdasági Bizottsága első érdemi ülésén a tejpiaci válsággal is foglalkozott. Glattfelder Béla a megoldásra 12 pontos javaslatot terjesztett elő. Eszerint a tejpiaci válság oka, hogy a felvásárlási árak alig érik el a termelési költségek felét. Ez európai szinten a tejtermelő gazdáknak 14–20 milliárd euró veszteséget okozhat idén. Az a veszély fenyeget, hogy a tejtermelő gazdák tömegesen mennek tönkre.

Heves megyében is kevesebb a szarvasmarha

Heves megyében a 2007. év végi 7500 szarvasmarha helyett múlt év végén már csak 6100-at tartottak nyilván, mert a tej felvásárlási ára lezuhant, ami miatt minden literen 15–20 forint a termelő vesztesége. Az importtej Németországból literenként 18 eurócentért, 50 forintért érkezik hozzánk, ezzel nem versenyezhetnek a hazai termelők. Prázmári László, a tiszanánai Agrocentina Kft. ágazatvezetője, a Tej Terméktanács felügyelőbizottságának elnöke a tavaszi tejdemonstrációk idején azt mondta a Hírlapnak: a kétmilliárdos gyorssegítség elenyésző, amikor a 80 forintos önköltségi ár mellett 63 forintért veszik át tőlük a tejet. A feldolgozó sem tudja drágábban megvenni tőlük, mert az áruházak 20 százalékos polcpénzt kérnek tőlük. Így kerülhet a boltban 200 forintba a magyar tej. Szerinte be kell vezetni kötelezően a 80 százalék magyar terméket az üzletekben.

 

A képviselő kifejtette: az eddigi kvótaemeléseket azonnal vissza kellene vonni! Ám életben kell tartani a kvótarendszert 2015 után is. Ezzel együtt a kvótaalapú támogatásokat azonnal emeljék meg 50 százalékkal. Az unió ne törölje el az exporttámogatásokat 2013 után. Széles körben nyissák meg az exporttámogatási lehetőséget, és terjesszék ki minél több tejtermékre (például a sajtra is). A bizottság a tejtermékek intervenciós időszakát hosszabbítsa meg augusztus 31. utánra, emelje fel az intervenciós árakat, növelje a magántárolási támogatásokat.

Az iskolatej-program folytatásával, bővítésével és más, fogyasztást ösztönző intézkedésekkel lehetne növelni a belső felhasználást. Az uniós és nemzeti hatóságok tegyenek lépéseket, hogy csak valóban tejből készült termékeket lehessen tejtermékként forgalmazni. Elvárható lenne, hogy a bizottság, a tagállamok versenyhivatalaival együttműködve, indítson vizsgálatot az élelmiszerláncok tisztességtelen, árletörő kereskedelmi gyakorlata és árpolitikája ellen (elfogadhatatlan, hogy bár a termelői árak csökkentek, az élelmiszerláncok mégsem csökkentették a tej fogyasztói árát).

Szükséges még, hogy a bizottság javítsa piaci előrejelző képességét, mivel többször tévesen ítélte meg a várható agrárpiaci folyamatokat (a tej esetében azt prognosztizálták, hogy növekedni fog az ár, ám épp az ellenkezője történt). Glattfelder Béla személyi kérdést is említett: a tejpiac válsága miatt vállalni kell a politikai felelősséget, a dán Mariann Fischer Boel ne induljon újra az agrárbiztosi posztért.

Több támogatás jut majd a tejtermelőknek

Az EP Mezőgazdasági Bizottsága szavazott a 2010-es uniós költségvetésről. A bizottság támogatta Glattfelder Béla módosító indítványát, amely 450 millióról 600 millió euróra növeli a tejtermékek exporttámogatását. Indítványára másfélszeresére, 70 millióról 100 millió euróra növelnék az iskolatej-program támogatását is. A képviselő hangsúlyozta, hogy elutasítottak minden olyan javaslatot, amely a mezőgazdaságnak, különösen a tejtermelő gazdáknak szánt pénzeket csökkentette volna.

Az új tagállamok különösen szorult helyzetben vannak, hiszen a mezőgazdasági támogatások egyenlőtlensége miatt csupán a nyugati termelők kvótaalapú támogatásának 60 százalékát kapják – mondta el Tabajdi Csaba szocialista euroképviselő, az EP Mezőgazdasági Bizottságának tagja. Ennek ellensúlyozására javasolta a magyar kormány a kvótaalapú támogatások jelentős növelését, közösségi ármegfigyelő információs rendszer létrehozását.

A magyar agrártárca a hazai tejtermelők megsegítésére jövőre 14–15 forint literenkénti támogatást kíván adni nemzeti forrásból. Azért döntött így, mert az unió bizottsága lényegében nemzeti hatáskörbe utalta a tejpiaci gondok megoldását. Október 16-ra előrehozzák a tejtermelőknek jövő évre járó közvetlen kifizetéseket. Ez 16 milliárd forint többletforrás még az idén.

Be kívánják vezetni 2010-ben az állatjóléti támogatást, s az uniós források átcsoportosításával még további pénzeket szeretnének az ágazatnak juttatni. A direkt uniós pénzek 10 százalékát nemzeti hatáskörben át lehet csoportosítani. Ebből 35 százalékot szeretnének a tejágazatnak adni. Így jövőre literenként mintegy 22–23 forint támogatáshoz juthatnak a hazai tejtermelők.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!