Gazdaság

2009.11.09. 06:46

A szén itt bizony alulmaradt

Sok millió tonnás szénvagyon fekszik az elmúlt évtizedekben bezárt megyei bányásztérségekben.

Kovács János

Miközben újabb gázkrízis a láthatáron, a tárnákon tovább rozsdásodik a lakat.

Egercsehi mélyművelésű bányája, ahol kimagasló minőségű feketekőszenet hoztak fel, 1990-ben zárta be a tárna kapuját. A Bükk lábánál fekvő településen ma már leginkább csak a különálló bányatelep emlékeztet a dicső múltra. Fénykorában az egész térségből mintegy 1300 embernek adott munkát és megélhetést a bánya. A bezárása így nagyon nagy érvágást jelentett a környéken, amit – a munkanélküliségi adatokat is tekintve – azóta sem tudta kiheverni ez a régió.

Az önkormányzat szerint kevés az esélye annak, hogy a föld mélye a közeli jövőben ismét szenet adjon Egercsehiben. Pár éve volt halovány külföldi érdeklődés, de annyiban is maradt az ügy. A bánya újranyitásához egyébként is legalább egy 4–5 éves kutató, előkészítő szakasz kellene. A közelben, Bekölcén egy felszíni szénkibúvás hasznosításával próbálkozott egy cég.

Rózsaszentmárton hajdan a hazai lignitbányászat bölcsője, s Ecséddel, Szücsivel, később Petőfibányával az ország egyik legjelentősebb lelőhelyének számító Nógrádi-szénmedence fontos kitermelő bázisa volt. A szénbányászat azonban még a ’60-as évek végén megszűnt a környéken, s egyelőre nincsenek is komoly tervek a közeli újraélesztésre - tudtuk meg Fáczán Józseftől, a Nyugdíjas Bányász Szakszervezet helyi titkárától, aki első és egyetlen munkahelyeként 44 évet töltött a térség bányáiban. Az idős szakember szerint az ország gazdasági körülményeitől, s a világban zajló folyamatoktól függ, hogy mikor lesz szükség ismét a térség hatalmas szénvagyonára. – A településre is bevezették a drága gázt, ám a füst színén látom, hogy nagyon sokan az olcsóbb szénnel fűtenek – fogalmaz kissé reménykedően Fáczán József.

A tiszta szén a megoldás?

A széntermelés növelésének útjában most leginkább a nem megújuló, szén-dioxidot kibocsátó fosszilis energiahordozók elégetésének csökkentése áll. Az úgynevezett „tiszta szén” technológiák meghonosítása azonban részben mérsékelheti a káros hatásokat. Ennek lényege, hogy a kitermelt szenet speciális eljárással generátorban elgázosítják, majd az így kapott – hidrogént, szén-monoxidot tartalmazó – úgynevezett szintézisgázt hő- és villamosáram-termelésre használják fel, továbbá szénvegyészeti végtermékeket állítanak elő. Egy tonna szénből így mintegy kétezer köbméter gáz nyerhető, amelynek fűtőértéke ugyan kisebb a ma használt földgáznál, de felhasználása a jövő energetikai árprognózisait figyelve gazdaságos lehet, és kiválthatja a gázimport egy részét.

A szénre alapozva így Magyarországon is a fejlett államokban már sikerrel alkalmazott hatékony, környezetbarát és sokoldalú felhasználási lehetőség teremthető meg.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!