Elfogynak a műszakiak

Azonnali, hatékony intézkedésekre van szükség a magyar oktatásban ahhoz, hogy a természetudományos és mérnöki képzések ne sorvadjanak el. Ha ugyanis a közeljövőtől kezdve nem fordul meg a folyamat, s nem kapnak nagyobb hangsúlyt a reáltárgyak a közoktatásban, valamint a felsőoktatásból nem kerül ki több, természettudományos, illetve mérnök végzettségű minőségi szakember, az gazdasági, majd társadalmi problémákhoz vezet. Ugyanez érvényes a szakoktatásra is.

Mindez a IV. Műszaki Értelmiség Napja rendezvényen derült ki Egerben. Jelenleg a 20–29 éves korosztályban az ezer lakosra jutó természettudományos és mérnök végzettségűek száma hazánkban 5,1, amellyel sereghajtók vagyunk az OECD országokban. Az Európai Unióban ugyanis ez a szám meghaladja a 12-t, Franciaországban eléri a 22-t, de még Romániában is megközelíti a tízet, s az utánunk legalacsonyabbnak számító Bulgáriában is 8,5.

Információk az iparterület adottságairól

Fülöp Gábor a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a víz gazdaságban játszott szerepéről tartott összefoglaló előadást. A NAVENTER elnevezésű kamarai programról szólva elmondta: egy olyan adatbázist kívánnak létrehozni, amely egy adott földrajzi koordinátához köthető pontról vagy területről releváns energiaellátási, közmű, közlekedési, környezeti adatokat képes szolgáltatni az azon működő vagy azon működni kívánó vállalkozások számára. Tartalmazza Magyarország alaptérképét, s négy integrált adatbázist, amelyek információval szolgálnak a kiválasztott terület hidrológiai, meteorológiai, geotermikus és közmű-adottságairól.

– Ez egy kiáltás. Arra kívánjuk fölhívni a figyelmet, hogy a tartós gazdasági növekedés forrása a tudás, az innováció, ebben pedig meghatározó tényező az iskola. Tőlünk nyugatabbra ezt már fölismerték, fejlesztik a műszaki oktatást, nálunk viszont az ellenkezője zajlik. A probléma gyökere a közoktatásban rejlik, ahol a gyerekek elfordulnak a reáltárgyaktól. Nem kielégítő a szakember-utánpótlás, ez pedig veszélyezteti az ország gazdaságát – jelentette ki dr. Nagy Lajos, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Heves megyei Szervezetének elnöke, hozzátéve: Kínában dolgozik a világ mérnökeinek túlnyomó többsége.

Még most is szennyez az oroszi bánya

A gyöngyösoroszi bányabezárás állását taglalta előadásában Földing Gábor, a Mecsek-Öko Zrt. környezetvédelmi igazgatója. Ennek különös aktualitást adott a mostani csapadékos időjárás, amely új problémákra is ráirányította a figyelmet. Az előreláthatólag 2012-ig tartó munkálatok során a határérték közelébe csökken a cink- és arzénszennyezettség a Toka-patakban és három víztározóban. A legnagyobb problémát jelentő mátraszentimrei tárnákat feltöltik a zagytározók sűrű iszapjával és mésszel, megakadályozva a bányavíz további savasodását. Az ipari víztározó iszapja, valamint a meddők anyaga a Száraz-völgyi zagytározóba kerül, amelynek gátját megerősítették. Itt a továbbiakban is lesz szivárgás, a víz azonban passzív tisztítást követően került a természetbe. A felszín alatti vizeket a további évtizedekben is figyelni kell majd.

Az ünnep témája idén a víz volt. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója a műszaki és természettudományos értelmiség víziközmű-ellátásban játszott szerepét elemezte a római kortól egészen a jelenig. Kiemelte: a vízmű ma több mint félezer embernek biztosít munkát.