Gazdaság

2010.08.23. 04:04

Állami pénzöntözések: kudarcok és sikertörténetek

A most bejelentett új Széchenyi-terv az elsőhöz hasonlóan hét kiemelt programot tartalmaz. Annak néztünk utána, hogy az első program mit is hozott Heves megyének.

K. J.

Az új Széchenyi-terv kiemelt programjai: egészségügy, zöld gazdaságfejlesztés, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, tudomány, foglalkoztatás, közlekedés. Az elképzelések szerint az oktatás és a kis- és középvállalkozások fejlesztésére kell építeni az új gazdaságpolitikát. Pénz ugyanakkor nem lesz túl sok rá. A KKV szektor számára 155 milliárd forint az azonnal mobilizálható összeg, s ehhez jöhet még további 41 milliárdnyi forrás.
Az első program mérlegéből kiderült: a látványos beruházások között voltak kifejezetten szerencsések, de akadt néhány olyan fejlesztés is, ami nem nevezhető sikertörténetnek.
Kapott támogatást egyebek között a parádsasvári üveggyár is, amit a milliók ellenére sem sikerült megtartani, s a mátraderecskei mofetta, aminek a működtetéséhez viszont a mai napig nincs állami finanszírozás.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] A nagy múltú parádsasvári üveggyár 2008-ban lett volna 300 éves. Archív fotó: Ötvös Imre
[/caption]

Az első, uniós társfinanszírozás nélküli Széchenyi-tervből épült egyebek közt játszótér Poroszlón, önkormányzati bérlakások Egerben. A Széchenyi-terv fontos induló lökést adott a siroki vár rekonstrukciójához. A Kincstári Vagyonigazgatóság, a helyhatóság és a Siroki Vár Alapítvány közös beruházásával 1998-ban elvégezték a legfőbb állagmegóvási munkákat, és 2002-ben a Széchenyi-terv pályázatán nyert támogatással megkezdődött a felújítást megelőzően a teljes infrastruktúra kiépítése, 102 millió forintért. Időközben az önkormányzat és a Pétervásárai Kistérségi Többcélú Társulás beruházásában elkészítették a vár felújításához szükséges kiviteli terveket, és megkapták a szükséges engedélyeket is.


Szintén vár, idegenforgalmi-kulturális fejlesztés történt a megyeszékhelyen is. Az 1976-ban leomlott Dobó-bástya újjáépítésének is a Széchenyi-terv adott 2002-ben új perspektívát: nem csupán a belső tér kialakítására, hanem két városszerte hiányzó helyre is pályázhattak: konferenciatermet és kiállítóhelyet nyithattak a bástyában. Mindezt 632 millió forintos pályázati összegből.
A rózsaszentmártoni Őszirózsa Gondozási Központ is a Széchenyi-terv keretében készült el, a falu is milliókat áldozott a beruházásra, s az önkormányzat vállalta, hogy 20 évig működteti az induláskor negyven lakó számára otthont biztosító létesítményt. Az abasári idősotthon beruházása 2001-ben kezdődött, 2004 májusig tartott. A 300 millió forintos költségből 220 milliót a Széchenyi-terv keretében nyert a falu. Az otthon csaknem nyolcvan férőhelyet és 46 új munkahelyet is jelentett egyben.


A megye egyik legnagyobb fürdőfejlesztése az egerszalóki volt az elmúlt évtizedben. A gyógyfürdő-komplexumnak otthont adó, a sódombot is magában foglaló 17,5 hektáros földterületet 2002-ben vette meg a Szalók Holding Kft. 316 millió forintért az egri és az egerszalóki önkormányzattól. Az első üteméhez 800 millió forintot nyertek a Széchenyi-terv keretében, a fennmaradó 2 milliárd forintot saját erőből és bankhitelből próbálták előteremteni.
 A megyeszékhelyen 2002-ben kezdték el a Széchenyi-terv keretében a 400 személyes téli öltöző és az élménymedence kialakítását. Ehhez 298 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Eger Termál Kft. A 629 millió forintos beruházáshoz a városi önkormányzat is hozzájárult. A galyatetői nagyszálló, a Hunguest Grandhotel Galya átalakítása is megtörtént, 1,2 milliárd forintból.

A parádsasvári üveggyáron az állami milliók sem segítettek


2002 tavaszán a választási kampány hajrájában számos Széchenyi-terves beruházást is fölkeresett Matolcsy György, a gazdasági tárca akkori és jelenlegi minisztere. Parádsasvárra, a Parád Kristály Manufaktúrába is ellátogatott, ahol a Széchenyi-terv vállalkozáserősítő programjának keretein belül a cég 12,7 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. Az e beruházás keretében rendszerbe állított francia robottechnika célja az lett volna, hogy az igen jó piaci pozíciókkal rendelkező manufaktúra növelni tudja a – főleg külföldi vendégmunkásokat foglalkoztató – kézi üvegfúvó-kapacitás szűk keresztmetszetét. A fejlesztés teljesen elhibázottnak, az állami pénz tökéletes kidobásának bizonyult: a gépesített üveggyártásban ugyanis a hazai manufaktúra semmilyen piacon sem vehette föl a versenyt a külföldi vetélytársakkal. Az üveggyárban 2005-ben állt le a termelés, a céget felszámolták, de addig különféle címeken – a Széchenyi-terv mellett – egyebek közt munkahelymegőrzésre több száz milliós állami támogatást kapott. A nagy múltú parádsasvári üveggyár 2008-ban lett volna 300 éves.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!