Gázban, hulladékban, energiatárolásban látják a jövőt a Mátrai Erőműnél

A Mátrai Erőmű zöld jövőképének kialakításával a kormány a következő évtized legjelentősebb magyar klímavédelmi és egyben kiemelt régiófejlesztési projektjének megvalósítását kezdi meg, jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a napokban Budapesten. A Mátrai Erőmű átalakítását úgy akarják elvégezni, hogy közben a hazai villamosenergia-ellátás biztonsága zavartalan legyen. Az erőmű közvetlenül 2100 munkavállaló, közvetetten mintegy 10 ezer családtag megélhetését biztosítja. A kormány kiemelt célja, hogy a térségbeli vállalkozásokat támogassa a régió átalakításával kapcsolatos foglalkoztatási feladatok megoldásában. A Mátrai Erőmű lignites egységeit fokozatosan vezetik ki, 2025-öt követően a széntüzelés leáll. Ezzel párhuzamosan, földgázalapú fejlesztés mellett a napelemes áramtermelésnek, a villamosenergia-tárolásnak, illetve az erőmű hulladékégető kapacitásának növelésének szánnak szerepet.

Utóbbiak egyébként évek óta napirenden vannak, már a kettővel korábbi, német tulajdonosok is tervezték, majd a Mészáros Lőrinc irányítása alatt álló Opus is ebben látta a cég jövőjét, s úgy tűnik, az állami tulajdonos, az MVM is ebben gondolkodik.

A Mátrai Erőmű szenes­blokkjai mostanában ötszáz megawattnyi áramot biztosítanak folyamatosan – ennyit termelnek összességében csúcsidőben a magyar fotovoltaikus erőművek is –, ezt szeretnék pótolni a következő években. A hazai gázturbinás erőművek 1200–1300 megawattnyi villamos energiát állítanak elő, ehhez jöhet a korábbi tervek alapján egy 500 megawattos visontai gázerőmű (jelenleg két 33 megawattos előtét gázturbina működik az erőműben). Ugyanakkor a Napi.hu írása szerint ebben versenyeznie kellene az utóbbi években álló tiszaújvárosi Tisza II. gázos erőművel, amely egy felújításra szoruló gázerőmű. Új erőmű építésére nagyobb hitelre volna szükség, a Bruxinfo pedig arról írt nemrégiben, hogy az Európai Beruházási Bank üzleti megtérülés szempontjából nem tartja kifizetődőnek a földgáz- és más fosszilis fűtőanyagokkal összefüggő projektekbe való befektetést akkor sem, ha a gáz a sokkal szennyezőbb szenet hivatott kiváltani az áramtermelésben. Az EBB 2021 végéig le is állítja a fosszilis projektek hitelezését.

A háztartási és mezőgazdasági hulladékkal működő RDF-kazán ugyanakkor már megkapta a környezethasználati engedélyt, amely 2024. április 30-ig érvényes. Névleges bemenő hőteljesítményként 175,29 megawattot, villamos teljesítményként 38 megawattot engedélyeztek. Ezzel az ipari park cégeinek gőz- és áramigényét elégítenék ki. A hulladék és a biomassza égetése nem új dolog, eddig is folyt az erőműben, az új blokk viszont tisztán szemét tüzelésére is alkalmas lesz.

A Napi.hu egyébként a bányák közül a bükkábrányi működésével számol, itt kevesebb fedőkőzetet kell letakarítani és a lignitréteg is vastagabb.