Matolcsy: stratégiai szövetség kell a válság idején

A virágzó időszakokat válságok követik, a válságban gyorsan kell cselekedni, a jegybankoknak és kormányoknak szoros, stratégiai szövetségben kell fellépniük – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Lámfalussy-konferencián hétfőn Budapesten.

A jegybank elnöke kiemelte: a 2008-tól kibontakozó pénzügyi-gazdasági válság egyik fő tanulsága, hogy

gyorsan kell intézkedni, ahogy azt az Egyesült Államokban tették.

Magyarország ugyan még nem tagja az eurózónának, de valamikor, a következő évtizedekben bevezeti majd az eurót – mutatott rá Matolcsy György, hozzátéve, ezért neki is le kell vonnia a tanulságokat az eurót érintő folyamatokról.

A már hatodik alkalommal megrendezett Lámfalussy Lectures konferencián Matolcsy György kiemelte: az euró elmúlt két évtizede olyan tanulságokkal szolgál, amelyekből fontos következtetések vonhatóak le. Az első 10 év, 2008-ig egyértelműen sikeresen zajlott, amiből a legtöbbet a felzárkózó eurózóna tagok közül főleg a déli államok profitáltak – jelezte.

Rámutatott: az ezt követő időszakot megszenvedte az eurózóna és úgy tűnik, a konvergencia eltűnőben van.

Az eurózónában a válság hosszabb és mélyebb volt, mint az Egyesült Államokban, pedig onnan érkezett Európába,

2012 óta egy lassú helyreállításnak lehetünk tanúi.

Matolcsy György a tanulságokról megfogalmazta: virágzó időszak kell az egyértelmű konvergenciához, és teljesen kifejlett euróra van szükség ahhoz, hogy később a közös pénz a válságoknak ellen tudjon állni. Amikor létrejött az euró, virágzó időszakot élt meg Európa, és akkor nem gondoltak arra, hogy újra gazdasági válság következhet be – hangsúlyozta.

Kiemelte: nem lehet bűnbakként tekinteni az euróra, de kétségtelen, az eurózóna rendszere nem épült ki megfelelően.

Az EU nem kezelte jól a válságot, a fő hiba az volt, hogy Európa megszorító jellegű válaszokkal reagált a válságra

- mutatott rá Matolcsy György.

Az MNB elnöke jelezte: az amerikai kormányzat és a Fed közös válságkezelése gyors fellépést tett lehetővé, emiatt az Egyesült Államokban lényegében 2009-re be is fejeződött a válság. Ott nem megszorító alapú válságkezelést valósítottak meg, miközben Európában az országok többségében a megszorításokra helyezték a hangsúlyt, az Európai Központi Bank is mintegy két évet késett a válságkezelés elindításában.

Úgy vélte:

a következő években egy újabb válság jöhet, ekkor gyors és hatékony válságkezelésre lesz szükség.

Rámutatott: az alkotmányok, a törvények alapján a jegybankok függetlenek a kormányzattól, de a kormányokkal együttes stratégiai fellépésre van szükség a válságok kezelésében. Emellett nem megszorító alapú válaszokat kell adni a válságra, lesz még gazdasági visszaesés, fel kell készülni rá – hangsúlyozta a magyar jegybank elnöke.