Mostanában születnek döntések a béremelésekről

Több helyen már döntöttek a vállalkozások arról, mekkora béremelést adnak idén dolgozóiknak, mások még előtte állnak a folyamatnak. Januártól megemelték több béren kívüli juttatáselem adóterhét is, így azokat már kevésbé éri meg adni a dolgozóknak. Ezt is át kellett gondolniuk a cégvezetőknek. A legnagyobb munkáltatóknál az érdekképviseletekkel tárgyaltak a foglalkoztatók, a Boschnál például a szakszervezettel történt megállapodás alapján a fizikai munkakörben dolgozók 14,5 százalékos bérfejlesztést, a szellemiek differenciált fizetésemelést kapnak. Átrendezik a bónuszrendszert és a juttatásokat, a cafeteriakeret minimuma évi 450 ezer forint maradt, ami SZÉP-kártyán, vagy készpénzben kérhető. A dolgozóknak jubileumi pótszabadságot, termelésmentes munkanapokat is kiharcoltak.

Egy vidéki középvállalkozásnál az elmúlt három évben 30–30–30 százalékos béremelést adtak a dolgozóknak, idén a cafeteriát emelték 8,5 százalékkal. Utóbbit egyébként ösztönzőrendszerré szeretnék átalakítani.

Az egri Schoen + Sandt Hungary Kft.-nél ebben az évben megtartották a cafeteria-rendszerüket, igaz, ez nagyobb adóterhet jelentett a cégnek. A vállalat különböző támogatásokat biztosít dolgozóinak, albérletet és helyi autóbuszbérlet támogatását is, de összegszerűen az iskolakezdési támogatást és a karácsonyi pénzt érintette leginkább a szabályok változása, ezeknél merül fel a legnagyobb adóteher. Schmidt Gábor, a cég ügyvezetője elmondta, mérlegelik ezek elhagyását, mert több adminisztrációval járnak, valamint egyszerűbb bérben odaadni a pénzt a dolgozóknak. Üzenete is van feléjük, hiszen a más cégek munkavállalóival való beszélgetésekkor nem a cafeteria, hanem a nettó bér kerül leginkább szóba.

– A tavalyi évben a fizikai dolgozóink bérét emeltük komolyabban, 27 százalékkal, idén is tervezünk béremelést. Igaz, két számjegyű százalékos bérnövelést kitermelni nem egyszerű, de az emberek igénylik. A fluktuáció egyre kisebb mértékű, vannak, akik elmennek nagyobb fizetés reményében, de egy részük vissza is jön. Egyedi gépeket gyártunk, megvan az a réteg, aki ezt tudja, szereti, akarja csinálni. Nálunk változatos a munka, rugalmasak vagyunk a munkaidő és a szabadságok tekintetében is, ezt pedig értékelik a dolgozók. Arról nem is beszélve, hogy nálunk csak egy műszak van, délután kettőkor végeznek az emberek és a családjukkal lehetnek. Néha a kevesebb többet jelent – fejtette ki Schmidt Gábor.

Az elmúlt években a Stanley érezhető béremeléseket hajtott végre a dolgozóknak, differenciáltan. Az alacsonyabb keresetűeknek nagyobb mértékű, a magasabb keresetűeknek kisebb százalékos mértékű volt a béremelés, tudtuk meg Gódor Sándortól, a gyöngyösi Stanley Electric ­Hungary Kft. adminisztrációs igazgatójától.

Tavalyelőtt áprilistól az operátorok, gépkezelők 27 százalékos emelést kaptak, ennek egy része a korábbi jelenléti prémium alapbéresítéséből adódott, egyéb fizikai dolgozóknál 19 százalékot emeltek, míg a mérnökök 11, az egyéb szellemi munkakörökben dolgozók 9, a vezetők 5 százalékos béremelésben részesültek. Tavaly a menedzsment 8 százalékos, a többi dolgozó 20 százalékos bérfejlesztésben részesült, ennek egy része a negyedéves prémium alapbéresítéséből származott. Idén is áprilisban fognak bért emelni, ennek mértékét az éves terv elfogadása után döntik el. Az emelés várhatóan nem marad tíz százalék alatt.

A béren kívüli juttatások összegét az elmúlt években évente 11–12 százalékkal emelték, idén 12 százalékkal bővítették. A választható elemek száma viszont lecsökkent, így a dolgozók a keretösszeg negyedét készpénzben, háromnegyedét a SZÉP-kártya különböző zsebeire kérik.

Gódor Sándor elmondta, az elmúlt években nem volt olyan új beruházásuk, amely hirtelen jelentős létszám felvételét tette volna szükségessé, kisebb mértékben emelték a létszámot, illetve a kilépőket pótolták. A fluktuáció egyre kisebb mértékű és nincs olyan mértékű munkaerőhiány, amely akadályozná a termelést.

Így nőtt az átlagbér

Tavaly 10,7 százalékos volt a nettó átlagbér növekedése Hevesben, 2015-től kezdődően 3,9, 7,6, majd 15 százalékkal, 147,7 ezer forintról 203 ezer forintra emelkedett az átlagbér. A minimálbér nettó összege 2016–2018 között 73 ezerről 92 ezerre, a garantált bérminimumé 86 ezerről 120 ezerre bővült. A KSH átlagkereset-számítása csak a legalább 4 főt foglalkoztatókra vonatkozik.