Némileg csökkent a beruházások értéke a múlt negyedévben Hevesben

Az idei első negyedévben országosan tovább erősödött a nemzetgazdasági beruházásoknak a tavalyi évet jellemző dinamikus bővülése, az időszakra eső fejlesztések volumene 26 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A KSH tájékoztatója szerint a beruházások nagymértékű expanzióját elsősorban a vállalkozásoknak a korábbi időszakot lényegesen meghaladó fejlesztései eredményezték. A beruházási tevékenység volumene 26, ezen belül a gép- és berendezésvásárlásoké 21, az építéseké 32 százalékkal nőtt.

A legtöbb beruházást jellemzően a legalább ötven embert foglalkoztató cégek valósították meg. Ők a legtőkeerősebbek, és fejlesztéseik is kiemelkedőek. Ennél a körnél a korábbi negyedévek bővülését jelentősen meghaladóan, 38 százalékkal több fejlesztés valósult meg.

Az állam, az önkormányzatok, illetve a költségvetési szervek – ezek felelnek a hazai beruházások tizedéért – is felpörgették pályázataik, illetve önerős fejlesztési elképzeléseik megvalósítását. Körükben 27 százalékkal nőtt a beruházási érték.

Heves megyében január és március között 30,346 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, ezzel azon megyék közé tartozott, ahol csökkent a korábban magas beruházási kedv. Az előző két esztendő hasonló időszakában 33,37 milliárd, illetve 39 milliárd forint értékben modernizált, épített az állam, fejlesztettek a vállalkozások.

Igaz, még mindig jobb a helyzet, mint volt 2015-ben és 2016-ban, amikor 11,6, illetve 14,8 milliárd forintnyi terv valósult meg. Az első negyedév egyébként hagyományosan a legkevésbé bővelkedik új dolgok beszerzésében. Így a tavalyi utolsó három havi adathoz képest látványos a csökkenés. Ahhoz képest alig a felére esett az eredmény, akkor ugyanis 64,5 milliárd forintért építkeztek, vásároltak a cégek, költségvetési szervek.

A beruházásokat tekintve az elmúlt négy esztendőben csak négy negyedév volt gyengébb az idei elsőnél, derül ki az adatokból.

Heves beruházási teljesítménye a középmezőnyben van az országban. Hazánkban 1315 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg.

A legnagyobb növekedés a szállítás, raktározás ágazatban volt tapasztalható, főként az uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztéseknek (autópálya-, autóút-, vasútépítések) köszönhetően, de a vasúti és buszos cégek is vásároltak járműveket. Kiemelkedően, harmadával nőttek a feldolgozóipar fejlesztései, de elmaradt az átlagtól a járműipar. Az energiaipari beruházások 73 százalékos bővülésében az alternatív energiaforrásokra alapozó erőművek létesítései is szerepet játszottak, megépült például a bükkábrányi naperőmű.