Ország-világ

2020.12.30. 16:17

A gazdák igazi természetvédők

A világjárvány nem kímélte a hazai mezőgazdasági szektort sem, de élelmiszerhiánytól egy pillanatig sem kellett és kell tartani – jelentette ki Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a lapunknak adott interjúban azt is elárulta, hogy 2020-ban egyik legnagyobb sikerük a családi gazdaságokról szóló törvény elfogadása volt, ami nemcsak hogy sokkal kedvezőbb adózási lehetőséget teremt, hanem arra is lehetőséget ad, hogy teljesen új alapokra helyezzék tevékenységüket az agrárium ebben érdekelt szereplői.

Néző László

Fotós: Zsocc

Kétségtelenül a pandémia éveként vonul majd be a történelembe 2020. Az első hullám idején megrohanták a boltokat az emberek, attól félve, nem lesz elég élelmiszer. Szerencsére erről szó sem volt. De hogyan érintette valójában a járvány a mezőgazdaságot, a termelőket?

Valóban, a 2020-as év a pandémia éve lesz, s csak abban bízhatunk, hogy a 2021-es nem. A járvány az egész társadalmat és gazdaságot átható probléma volt, ami nyilván megütött minden szektort, az agráriumot is, de nem lehet általánosítani. Egyes ágazatokat jelentős mértékben befolyásolt, másokat pedig csak közvetve érintett. A tavaszi időszakban a gombatermesztés, a díszkertészet, a tej- és a juhágazat, a korai zöldségtermesztés, de akár a halászat is elég nagy ütést kapott, és nagyon komoly strukturális problémák jöttek elő, abból fakadóan, hogy a piacuk egyik pillanatról a másikra eltűnt. De voltak olyan ágazatok is, például a szántóföldi növénytermesztés, amelyekre a pandémia kisebb hatással volt. Azonban ott meg jött helyette más: az aszály, a zöldség- és gyümölcstermesztőknél a fagy, az állattenyésztésben a madárinfluenza, a sertéspestis. Szóval nem volt egyszerű ez az év azon ágazatok számára sem, amelyeket kevésbé érintett a járvány. A tavasszal megélt vásárlási őrület rávilágított arra, hogy az élelmiszer-gazdaságot nem azért kell stratégiai ágazatként kezelni, mert a GDP-nek egy jelentős százalékát adja, hanem azért, mert az élelmiszer-ellátás és -biztonság olyan kérdés, amelyben nincsenek kompromisszumok. Ha három hétig nem lehet tankolni, az nyilván rettenetes dolog lenne, de valahogy csak kibírnánk. De ha három hétig nem lehet enni, azért az kevésbé tűnik áthidalható problémának. Az embereknek a félelme, hogy mit fognak enni, nagyon hamar tetten érhető volt, amikor a járvány kapcsán pletykák vagy félelmek olyan vásárlási őrületet, vásárlói magatartást generáltak, amit logisztikailag nem lehetett nyomon követni. Termelésben lehetett, Magyarországon volt annyi élelmiszer, hogy a hazai igényeket minden pillanatban kiszolgáljuk. A boltok polcai néha nem azért voltak üresek, mert nem volt élelmiszer, hanem egészen egyszerűen a raktárakból nem jutott el olyan gyorsan az áru a boltokba, amilyen hamar onnan elkapkodták. Érzelmileg természetesen érthető volt ez a reakció, bár gazdasági racionalitás nem volt mögötte. Ezért is indítottuk a Ne spájzolj! kampányt, hogy megnyugtassuk a lakosságot: a magyar élelmiszer-gazdaság képes kiszolgálni a hazai igényeket. Fogyasztóként viszont mi azzal segíthetjük a magyar gazdákat, az élelmiszeripar szereplőit, hogy keressük és vásároljuk a hazai termékeket.

Az éttermek, szállodák bezárása milyen károkat okozott ebben a szektorban?

Ez egy kardinális kérdés, a mai napig sújtja azokat a szektorokat a válság, amelyek a HoReCa-szektorba szállítottak be. Nagyon érdekes a magyar fogyasztói szokás például a víziszárnyasok vagy a halak esetében. Halat nagy mennyiségben az év végén vásárolunk, ezen túl pedig jellemzően inkább étteremben, szállodában fogyasztunk, ahogy kacsát vagy libát is. A hal vagy akár a víziszárnyasok értékesítésének számottevő része ezekben a szektorokban történik. A szükségszerű járványügyi intézkedések jelentős mértékben megnehezítették azoknak a cégeknek az életét, amelyek a vendéglátóiparba szállították be a termékeiket, nagyon sok esetben teljesen elveszítették piacaikat. Egyébként tettünk is javaslatokat, hogy a beszállítói szektor is kapja meg azokat a kedvezményeket, amelyeket a HoReCa-szektor, hisz azt ugyanúgy sújtotta a járvány. Nagyon sok vállalkozás van ugyanis, amelyik az életéért küzd, és nekik is nagy szükségük lenne a segítségre.

Az egyik közösségi portálon egy ismert ellenzéki agrárszakértő azt írta: ha valaki nem értené, miért támogatják a gazdák a kormányt, nézze csak meg a napokban elfogadott, a családi gazdaságokról szóló törvényt. Mi is ez pontosan? Mit várnak ettől a törvénytől, milyen változásokat generálhat az agráriumban?

Nem csupán az agráriumot érintő adózási szabályok változnak, sokkal többről van szó. Gyakorlatilag új lendületet adunk a magyar agráriumnak: januártól kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások. A NAK által kezdeményezett, három minisztériummal – az agrár-, a pénzügyi és az igazságügyi tárcával – közösen kidolgozott új törvény megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsíti és az eddiginél is kedvezőbbé teszi az adózást. 2021. január 1-jétől három szervezeti forma mentén alakul a családi gazdaságok szabályozása: ezek az őstermelők, az őstermelők családi gazdaságai és a családi mezőgazdasági társaságok. Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, a kiegészítő tevékenységből a teljes bevétel legfeljebb 25 százaléka származhat. Nem minősül kiegészítő tevékenységnek, ha maguk dolgozzák fel a saját gazdaságukban termelt alapanyagot, a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségig. Jelentős pozitívum, hogy minden, adózással összefüggő értékhatárt a minimálbérhez kötünk, így azok nem lesznek stabilak, folyamatosan emelkedhetnek. Az éves minimálbér feléig, megközelítőleg 1 millió forint bevételig az őstermelőknek nem kell szja-bevallást készíteniük. Az eddigi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, kb. 10 millió forintra nő. Mintegy 20 millió forint bevételig lesz lehetőség kedvezményes átalányadózásra, és csak a 10 millió forint feletti összeg után kell adót fizetni. Húszmillió forint felett tételes költségelszámolásra kell áttérni. Az őstermelői tevékenységhez kapcsolódó közvetlen támogatások nem minősülnek bevételnek, adómentessé válnak. Új működési forma lesz a közösen tevékenykedő hozzátartozóknak az őstermelők családi gazdasága, akár 80 millió forint bevételig kedvező adózással. Új minősítő kategória jön létre azon gazdasági társaságoknak, szövetkezeteknek, erdőbirtokossági társulatoknak, melyek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak, és kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak. Ez a családi mezőgazdasági társaság; a minősítést a NAK-nál kell majd kérelmezni. A gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e ezzel a minősítéssel – adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatás, a saját földért kapott bérleti díj és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése, évi 50 millió forintig. A gazdálkodók a bővülő adózási kedvezmények révén náluk maradó forrást fejlesztésekre fordíthatják, így a gazdák beruházási kedvének növekedését, ezáltal az agrárium dinamikus fejlődését, versenyképességének erősödését várjuk az új jogszabálytól. Az sem mellékes, hogy az őstermelők az eddig alapanyagként értékesített termékeket feldolgozhatják, ami azon túl, hogy szintén fejlesztéseket eredményezhet, egyúttal az élelmiszer-biztonságot is javíthatja. Hiszen egyrészt rövidebb lesz az ellátási lánc, másrészt nincs annál jobb minőségbiztosítás, mint amikor a termelő a saját arcát adja az élelmiszerhez.

Ismert zöldaktivisták azzal vádolják a mezőgazdaság szereplőit, hogy szándékosan hátráltatják az unió klímavédelmi céljainak elérését. A NAK-nak mi a véleménye erről?

Ez egész egyszerűen nem igaz. Butaság azt gondolni, hogy a mezőgazdasági termelők abban érdekeltek, hogy a környezet, amely körülvesz bennünket, megsemmisüljön, tönkremenjen. Mi vagyunk az egyetlen olyan ágazat, amelyik nem csak érzelmileg, hanem jó felfogott anyagi érdekei miatt is érdekelt abban, hogy rövid távon lépések történjenek a természet védelme érdekében. De egy személyben felelőssé tenni az agrárgazdaságot a környezeti paraméterek romlásáért meglehetősen torz, információhiányos eszmefuttatás. Nekünk soha nem azzal volt bajunk, hogy ambiciózus terveket tűznek ki, azzal volt bajunk, ha teljesíthetetlen célokat, hatástanulmány nélküli elvárásokat fogalmaznak meg. Van az úgynevezett európai zöld megállapodás, a Green Deal, amelyben egészen elképesztő javaslatok vannak. Például, hogy 2030-ig csökkentsük a növényvédő szerek és az antibiotikumok használatát a felére, vagy hogy mérsékeljük a műtrágya felhasználását 20 százalékkal. Ezek nagyon jó mondások, csak arról is beszélni kellene, hogy ezt hogyan érjük el. Mit szólnának az emberek, ha azt mondanánk, hogy csökkentsük a humánegészségügyben a gyógyszerhasználatot a felére. A növényvédő szer a növények gyógyszere, a gazdálkodók nem azért használják, mert ez a hobbijuk. Ezek mind drága termékek, a kijuttatásuk is költséges, bolondok lennénk használni őket, de nyilván meg kell védeni a növényeket, hogy egészségesek legyenek. Az természetesen helyes, ha azt mondjuk, hogy törekedjünk minél kevesebb műtrágyával, növényvédő szerrel terhelni a környezet. De ezek a hatástanulmány nélküli, érzelemvezérelt javaslatok nem véletlenül vívják ki a gazdatársadalom ellenszenvét. Ha már a hatástanulmány szóba került: ellentétben az Európai Bizottsággal, az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma készített ilyet. Szerintük az európai zöld megállapodásban rögzített javaslatok megvalósítása esetén csökkenni fog az európai agrártermelés, növekedni fog az élelmiszerek ára. A visszaeső európai termelés miatt a világ más részein az európainál környezetrombolóbb módon fog bővülni az agrárium, tehát a bolygó szempontjából romlani fog a fenntarthatósági helyzet. Ezért nem kellene a vágyakat a valósággal összekeverni, ne tűzzünk ki olyan célokat, amelyeket nem lehet megvalósítani! Mindenkinek az az érdeke, hogy konszenzust találjunk. A célkitűzéseket nem vitatjuk, de az az eszközrendszer, amely ehhez van rendelve, az bicskanyitogató.

Mik a NAK tervei a 2021-es évre?

Vannak új szabályok, amelyekhez 2021-ben alkalmazkodni kell, ilyen az említett, a családi gazdaságokról szóló törvény, de az új öntözési szabályozások, az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése vagy éppen a várhatóan a jövőre a parlament elő kerülő gazdaságátadási szabályok is. Ezekkel kapcsolatban fontos feladatunk a gazdák tájékoztatása, és nyilván akár a jogszabályok megalkotásában is van tennivalónk. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy meg kell próbálnunk kezelni a gazdatársadalomról kialakult teljesen torz képet, hiszen nagyon sokan nagyon sok badarságot gondolnak az agráriumról. Az a baj, hogy a társadalom egyre nagyobb része alapinformációkkal sem rendelkezik nemhogy a mezőgazdaságról, de még magának a környezetünknek a működéséről sem. Úgy kapnak információkat a magyar vagy akár az európai vidékről is, hogy ismeretek és tapasztalat hiányában nem tudják szűrni őket, kideríteni, mennyire valósak. A londoni 14 éven aluli gyerekeknek a relatív többsége azt gondolja, hogy a tojás a szarvasmarhától származik, és ezen a természettől el nem szakadt ember mosolyog. De ez egy látlelete az európai modern társadalmaknak, mert ezeket az embereket bármekkora ostobaságokkal meg lehet téveszteni. Azt mondják nekik, hogy a tyúkokat és a kakasokat külön kell egymástól tartani, mert a kakasok szexuálisan zaklatják a tyúkokat – ez most téma Brüsszelben! –, és elhiszik. Vagy amikor azt mondják nekik, hogy egy kilogramm marhahús előállításához ötvenezer liter víz szükséges, azt is. Ezek akkora hazugságok, hogy nem is tudom, aki mondja, butaságból mondja-e, vagy szándékosan ártani akar. De akik alapinformációknak nincsenek birtokában, képesek elhinni ilyesmiket, és képesek ellenségként kezelni az agráriumot. Miközben hiszem és vallom, hogy a gazdáknál nagyobb természetvédők nincsenek.

Borítókép: Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában