Már tizedik éve

2022.04.26. 12:08

Kimagasló mértékben nőttek a bérek 2022 első hónapjaiban

A reálkeresetek közel 10 éve töretlen emelkedése jól mutatja a kormány gazdaságpolitikájának sikerességét, amely a munkára alapoz, és a családok kiemelt támogatását szolgálja - hangsúlyozta Bodó Sándor.

A minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű emelésének, a versenyszféra bérfejlesztéseinek és a közszféra érdemi keresetnöveléseinek köszönhetően 2022-ben is folytatódott a bérek emelkedése Magyarországon - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) keddi közleménye szerint Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette, a reálkeresetek közel 10 éve töretlen emelkedése jól mutatja a kormány gazdaságpolitikájának sikerességét, amely a munkára alapoz, és a családok kiemelt támogatását szolgálja.

A 2022 január-februári időszak átlagában a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest 22,8 százalékkal, 507 ezer forintra emelkedett. A növekedéshez nagymértékben járult hozzá a hon- és rendvédelmi dolgozók hathavi illetményének megfelelő összegű fegyverpénz kifizetése. Ágazati bontásban a hagyományosan az élmezőnybe tartozó infokommunikáció, pénzügyi ágazat, tudományos-szakmai tevékenység mögé 30 százalékos emelkedéssel az egészségügy zárkózott fel. A 25 év alattiak szja-mentességének köszönhetően a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 23,4 százalékkal magasabb, mint 2021 elején - idézte a KSH adatait az ITM.

2022-ben ötödével emelkedett a minimálbér, ezzel már meghaladja az átlagbér 2010-es szintjét. Hasonló mértékben nőttek az ápolók, a bölcsődei, szociális és kulturális szférában dolgozók bérei, jelentősen többet keresnek a rendvédelemben és a felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak. 2010-hez képest egy kétkeresős, egygyermekes család nettó keresete 147, egy kétgyermekesé 158, egy háromgyermekesé pedig 167 százalékkal nőtt 2022 első hónapjaira. A bérminimumok jelentős megemelésének és a munkaerőpiac feszesedésének következtében idén éves szinten is kétszámjegyű béremelkedés várható - közölte az ITM.
 

Elemzők: a fegyverpénz nélkül is jelentősen nőttek a reálkeresetek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint  februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 546 ezer forint volt, 31,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása járult hozzá, amely a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén foglalkoztatottak körében a tavaly februári közel háromszorosára, 1 millió 340 ezer 900 forintra növelte az átlagos összeget az előző havi 512 200 forintról. Ezzel a költségvetési szférában 93,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek tavaly februárhoz viszonyítva, míg a vállalkozásoknál 12,2 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó kereset mediánértéke 378 100 forint volt, 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami 5,8 százalékos reálnövekedést jelez.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: egyszeri tétel, a fegyveres erők hathavi bónuszának kifizetése okozta a keresetek kiemelkedő februári növekedését. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a rendszeres átlagkereset is az inflációt meghaladó mértékben emelkedett. A vállalkozásoknál dolgozók keresete az első két hónapban a magas inflációt meghaladó mértékben nőtt, azaz a reálkeresetek emelkedtek. Ebben a járulékcsökkentés, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, illetve a munkaerőhiány játszott szerepet.

Megjegyezte: a vállalkozások béremelkedési üteme az előző hónaphoz képest némileg lassult, aminek a magyarázata a bázishatásban keresendő, ugyanis tavaly a minimálbér és a garantált bérminimum csak februártól emelkedett, így a januári bázisadat kisebb volt, mint a februári.

Regős Gábor nem vár nagy változást a bérfolyamatokban az idei évre, úgy véli, hogy az eddigi, illetve annál néhány százalékponttal magasabb átlagos béremelkedés jellemezheti a vállalati szférát, azaz a reálbérek átlagosan emelkedni fognak.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is kiemelte a fegyverpénz egyedi hatását, és megállapította, hogy érdemesebb a rendszeres bruttó áltagkereset alakulását figyelembe venni, ahol a várakozásokhoz sokkal inkább közel eső, 14,5 százalékos, vagy a bruttó kereset mediánértékét, amely szerint 14,6 százalékos éves béremelkedés volt februárban.

Közölte: az adatok egyértelműen alátámasztják az ING szakértőinek várakozását, miszerint az idén bőven kétszámjegyű, 15 százalék körüli lehet a bérnövekedés. A februári kormányzati kifizetések rendkívüli mértékben bővítették a lakosság elkölthető jövedelmét, amely így tovább tágítja a kereslet és kínálat között kialakult ollót - tette hozzá.

A februári kereseti adat Virovácz Péter szerint arra utal, hogy az inflációs nyomás keresleti oldalról is jelentős lehet a közeljövőben, ami érdemben növeli az inflációt és mérsékli a reálbérek emelkedését. A 15 százalékos nominális bérnövekedéshez társuló 10 százalékos infláció mellett így 5 százalékos reálbér emelkedéssel számolnak az ING Bank szakértői.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője is kiemelte: a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 14,5 százalék volt februárban az előző havi 13,7 százalék után, így a tavalyi évhez és az előző hónaphoz képest is tovább gyorsul a béremelkedési pálya.

A bérköltségek, az energia- és alapanyagárak növekedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit a láthatóan erős fogyasztói kereslet mellett könnyen el is érhetnek. Ez viszont akár elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, ha a várakozások ezen a szinten ragadnak be - figyelmeztetett az elemző.

Az erőteljes alapfolyamatoknak, a minimálbéremelésnek, az ütemezett bérpályáknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 6 százalék feletti éves nettó reálbér növekedés lehet ebben az évben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, így fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP-nek - összegezte várakozását Horváth András.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában