Gazdaságpolitikai fórum

2023.03.09. 07:29

Orbán Viktor: gázerőműveket fogunk építeni (videó)

A munkahelyek elsősorban a magyarokéi, nemet mondunk a megszorításokra és elég erősek vagyunk, hogy kimaradjunk a háborúból– erről beszélt a gazdasági évnyitón a miniszterelnök. Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén rögzítette, a kormány elkötelezett a piac iránt, az utóbbi időben sok állami beavatkozás ellenére megnyugtatott mindenkit, hogy a kormány nem lett szocialista. A miniszterelnök szerint Európa hatalmi újraszerkesztése zajlik, ehhez kell alkalmazkodni.

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén Budapesten, 2023. március 9-én

Forrás: Facebook

– Úgy látom, hogy a dolgok rendben vannak – így reagált beszéde elején Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadásaira Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, hogy tavaly Magyarországon választási évben csökkent a költségvetési hiány. Orbán Viktor kijelentette, hogy a kormány nem rendelte alá a választásnak a gazdaságpolitika fő irányát – írja a Magyar Nemzet.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy kivételek vagyunk: Magyarországon a választás évében az államadósság csökkent, a 2022-es évben a kormány a választás évében csökkentette a hiányt és az államadósságot is

 – emelte ki Orbán Viktor. Hozzátette: ez kifejezetten a pénzügyminiszternek köszönhető.

Emlékeztetett: nemcsak a 2022-es választásnál történt ez így, hanem így nyerték meg a 2018-as és a 2014-es választást is.

– Ez egy gazdaság fókuszú kormány – emelte ki a miniszterelnök, jellemezve az ötödik Orbán-kormányt. – A legfontosabb kérdés a gazdaság lesz az előttünk álló négy évben – szögezte le.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy bár nem szokták a kormányt átalakítani ciklus közben, 2022-ben azonban rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez, mivel az energia kérdése az ország finanszírozásának is kulcskérdésévé vált. Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energetikai minisztériumra.

Kiemelte azt is, hogy piaci finanszírozás nélkül nem fogjuk tudni elérni a céljainkat.

A kormányfő ugyanitt megnyugtatott mindenkit, hogy a kormány a sok állami beavatkozás ellenére időközben nem lett szocialista és végképp nem lett kommunista.

Orbán Viktor nem gondolja azt, hogy a gazdaság szereplői és a piac helyett a kormány tudja irányítani és finanszírozni a gazdaságot. – A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci elkötelezettségén. A célkitűzéseinket csak akkor tudjuk elérni, ha van piaci finanszírozás – tisztázta.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: csak addig avatkozunk be, amíg a piaci gazdaság nem áll teljesen helyre, ez nem irányváltás, hanem válságkezelés.

Orbán: Európában épp újraszerkesztik a hatalmi rendszert

A kormányfő kiemelte, nem osztja Parragh elnök úr álláspontját a kontinens jövőjével kapcsolatban.

Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik. Az első lépéssel leválasztották az európai gazdaságot az orosz gazdaságtól

 – jelentette ki a miniszterelnök.

Szerinte az, hogy Ukrajna uniós tagjelölt lehet, egy évvel ezelőtt abszurd kijelentés volt. Mostanra viszont már meg is történt. – Olyan típusú közép-európai központ emelkedik ki, amit eddig még nem láttunk a térképen – vetítette előre a miniszterelnök. 

Orbán Viktor felhívta a figyelmet az új kialakuló biztonságpolitikai zónára is, amelynek meglátása szerint gazdasági következményei lesznek. Mint mondta, megfigyelhető, hogy 

az USA a katonai erejét már nem Németországba, hanem Lengyelországba telepíti az ukrajnai háború miatt.

– Európa hatalmi átszerkesztése zajlik, több dimenzióban, összehangoltan – mutatott rá, majd az uniós forrásokról és az Ukrajnának folyósított támogatáskról beszélt.

Ebben az évben az Európai Unió 18 milliárd eurót adott Ukrajnának, névleg kölcsönként, de nevezzük hitelnek. Ez az összeg ugyanakkor nem katonai célokra, nem az ukrán hadseregre megy, hanem arra, hogy működtessék az ukrán államot.

PARRAGH László; NAGY Márton; ORBÁN Viktor
Orbán Viktor miniszterelnök (j) beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitó gazdaságpolitikai fórumán Budapesten 2023. március 9-én
Fotós: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI

– Ennyit adtak az amerikaiak és az IMF is. A nyugati világ mintegy 50–55 milliárd közötti összeget fordít Ukrajnára. Most ezt megtettük, de mi lesz jövőre? – tette fel a kérdést. 

Minden forint kivonása belpolitikai feszültséget okoz, s ha nem vagyunk észnél, még az is előfordulhat, hogy a kohéziós pénzek egy része is Ukrajnában landolhat

– mutatott rá.

A magyarországi munkahelyeket elsősorban magyaroknak kell betölteniük

A miniszterelnök kiemelte:  Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer főnyi új munkaerőre. Szerinte ezen a területen nagyon határozottnak kell lenni. Mint mondta, 

világossá kell tenni, hogy az országon belüli tartalékok mozgósítására helyezik a hangsúlyt.

Orbán Viktor álláspontja szerint ezeket az erőforrásokat elsősorban nem a közmunkaprogramban kell keresni. A közmunkások száma mára jelentősen lecsökkent ahhoz képest, mint amennyien részt vettek benne, amikor bevezették azt. – Meg kell köszönni nekik, hogy segély helyett munkát vállalnak. De ez nem tartalék – emelte ki Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: Kelet-Magyarországra összpontosítunk.

– Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza egy év múlva. Felkészül Békés megye, ott még vannak belső tartalékok – vázolta a helyzetet a kormányfő.

Szerinte nekünk magyar gazdaságunk van, nem magyarországi. – Vannak tartalékaink regionális összefüggésben is – emelte ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a vendégmunkásoknál nem szabad megengedni, hogy őket részesítsük előnyben.

– Magyarország a magyaroké. Nem engedhetjük meg, hogy kényelmi szempontból engedjünk be idegen munkaerőt. Egyébként elveszítjük a biztonságunkat – jelentette ki. A kormányfő hangsúlyozta:

Az adószintet továbbra is alacsonyan fogják tartani.

A globális minimumadó ügye kapcsán úgy fogalmazott: a kormány hosszú-hosszú verekedés után a Monty Pythonból ismert fekete páncélos lovagnál valamivel jobb döntetlent tudtak elérni.

Van ugyanis egy aláírt, lepecsételt papírunk az uniótól arról, hogy 

amikor Magyarország megállapítja a a globális minimumadó bevezetéséből fakadó kulcsokat, akkor a helyi iparűzési adót be lehet számítani.

– Ez a nagy magyar cégeket kivétel nélkül meg is védi. A globális minimumadó bevezetése tehát nem jelent többletadóterhet – fejtette ki. 

Gazdasági kérdés a felsőoktatás

A felsőoktatásra térve a miniszterelnök kiemelte: azt továbbra is a legfontosabb gazdasági kérdések közt kell számon tartani. A kormányfő ennek kapcsán kitért az Erasmus-ügyre is, jelezve, hogy 

az unió el akarja venni a magyar egyetemektől a versenyelőnyt.

– Ez nem a kormánynak vagy azoknak a személyeknek fontos, akik ott ültek a kuratóriumok vezetésében, hanem az egyetemeknek. A döntés motívuma nem a kormány, hanem a magyar egyetemek versenyképességével szembeni döntés – mutatott rá. Kiemelte ugyanakkor, ha nem tudnának megállapodni az EU-val, Erasmus program akkor is lesz, legfeljebb magyar forrásból finanszírozva.

Gázerőművek fognak épülni Magyarországon

Orbán Viktor kifejtette: az energiaár növekedése csak az egyik nehézség. – Nekünk ipari képességeink vannak, kiemelkedő képességű szakmunkásaink, mérnökeink, informatikusaink. Mi ehhez értünk, az iparhoz kapcsolódó gazdasági rendszer működtetéséhez – vázolta a helyzetet.

A miniszterelnök szerint ebből az következik, hogy mivel ehhez energia kell, azt elő kell állítani. Létre kell hozni Magyarországon ezt az energiát, ez lesz a következő két év célja.

A kormányfő úgy fogalmazott: 

gázerőműveket fogunk építeni.

– Az unió ezeket nem tiltja, a kialakult helyzetben nem minősül ellenségnek. Meg kell építeni két-három nagy teljesítményű erőművet. Ezek már folyamatban vannak Kelet-Magyarországon – tette hozzá. Mint fogalmazott: a megnövekedett államadósságot finanszírozni kell. 

Orbán Viktor megjegyezte azt is, hogy még 2010–2012 környékén igen, az elmúlt 5-7-8 évben azonban nem voltak nagy gazdaságpolitikai dilemmák, ezért nem is voltak gazdasági viták.

– Most egy új helyzetben találjuk magunkat, de ez nem abnormális, ez csak ahhoz képest váratlan dolog, hogy az elmúlt években nem volt vita. Amikor a gazdaságnak bizonyos elemei megváltoznak, és az elmúlt négy év ilyen volt, ilyenkor mindig előjönnek a hibák. Ettől nem megijedni, hanem intellektuálisan kezelni kell – vélekedett a kormányfő arról, hogy jelenleg nincs egy véleményen a jegybank és a kormány.

ORBÁN Viktor
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitó gazdaságpolitikai fórumán Budapesten 2023. március 9-én
Fotós: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI

A miniszterelnök kifejtette: legitim elvárás, hogy 

Magyarország továbbra is a legszigorúbb biztonsági előírásokat alkalmazza a beruházások esetén.

– A versenyképesség szempontjából hátrány, de biztonság szempontjából előny – mondta Orbán Viktor.

A járműiparral kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: technológiai változtatás történik ezen a területen. Kiemelte: 2035 után nem lehet gyártani benzinnel működő autókat. – Nekünk kihívás lesz, ha mi nem tudjuk előállítani az elektromos autógyártáshoz szükséges eszközöket – emelte ki a miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott: nekünk mindenképpen meg kell tartani a járműipart, mindent itt kell gyártani. Jelen pillanatban a teljes gazdaságtörténet valaha volt négy legnagyobb gazdasági fejlesztése zajlik hazánkban.

A beruházások kapcsán kiemelte: a legkisebb támogatási intenzitással szerezzük meg a a beruházásokat. Szavai szerint csak a gazdaságot sosem látott baloldalaik fejében van úgy, hogy „a tőke az utcán hever, és alig várja, hogy valahová letegye magát”.

A valóság az, hogy a tőke oszt, szoroz és számol, és versenyezteti az országokat, hogy hová menjen. A helyzet viszont nehezebb lesz a következő években, mert visszaszállnak a nyugatiak.

– Éppen ezért nagyon meg kell becsülni azokat a beruházásokat, amiket sikerül idehozni. Hazánkban ugyanakkor nemcsak sok beruházás van, hanem olyan kedvező kondíciók mellett hozták ide a beruházásokat, amiért Szijjártó Péter miniszter úrnak elismeréssel tartozunk – tette hozzá Orbán Viktor.

Beszélt arról is hogy támogatásintenzitás tekintetében különbség van a magyarok és a külföldiek között. A magyar cégek esetében a támogatások intenzitása a másfélszerese a külföldieknek, amit szintén meg kell becsülni.

A világ országainak rangsorában lakosságszám tekintetében a 94., az exportranglistán pedig a 34. helyen állunk. A tavalyi évben az exportunk 19 százalékkal nőtt. Ezzel mi vagyunk a világ 15. legnyitottabb gazdasága – ismertette a miniszterelnök beszédében.  

További előadások a 2023-as gazdasági évnyitón

Parragh László házigazda, a kamara elnöke felvezetőjében arról beszélt, hogy az infláció visszaszorítása mindenkinek az érdeke. Az elnök elmondta, hogy a forint árfolyamának kaotikus mozgása nagy károkat okozott a gazdaságban, és szólt arról is, hogy az ázsiai beruházások esetén figyelembe kell venni a kulturális különbségeket is.

Az MKIK vezetője a háború gazdasági aspektusairól is beszélt, 

a konfliktus megroppantotta azt a gazdasági ívet és növekedést, melyet az utóbbi években Európa keleti része és benne Magyarország produkált.

PARRAGH László
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszédet mond az MKIK évnyitó gazdaságpolitikai fórumán Budapesten 2023. március 9-én
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is felszólalt az évnyitón, ő arról beszélt, hogy keretbe kell helyezni a következő tíz év kihívásait. Szerinte a beruházási ráta fenntartásával biztosítható a fejlődés Magyarországon.

NAGY Márton
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitó gazdaságpolitikai fórumán Budapesten 2023. március 9-én
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI

Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, a tervek szerint a költségvetési hiány három százalék alá fog csökkenni 2024-ben. 

Idén 3,9 százalékos hiánnyal kalkulál a kormány. Jövőre 3,5 százalékos munkanélküliséggel számol a kormány. 

VARGA Mihály
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitó gazdaságpolitikai fórumán Budapesten 2023. március 9-én
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában